Kevesebbet tanultak, többet kütyüztek a lezárások idején a német diákok

A német diákok átlagosan napi 4,3 órát töltöttek iskolai tevékenységekkel a koronavírus lezárása során 2021 elején. Ez csaknem háromnegyed órával több, mint a 2020. tavaszi első iskolabezárások idején, de még mindig három órával kevesebb, mint a járvány előtti tipikus iskolai napon – derül ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felméréséből, amelynek során 2222 szülő válaszolt a feltett kérdésekre.

Ludger Woessmann, az Ifo Oktatásgazdasági Központjának igazgatója kiemelte, hogy a gyerekek 23 százaléka naponta alig két órát töltött iskolai feladatokkal. Mint mondta, sokuk számára a koronavírus-válság rendkívüli stresszt jelent, ami nehezebbé teszi a fejlődését a tanulásban és a társadalmi beilleszkedésben is.

A kutatás szerint az iskolások közben összesen több időt, pontosan átlag 4,6 órát töltöttek tévénézéssel, számítógépes játékokkal és mobiltelefonok használatával, mint az iskolai tanulmányokkal. A tanulók nagyjából negyedének (26 százaléka) volt olyan interneten elérhető órája, amelyen az egész osztálya részt vett, de 39 százalékuknak legfeljebb csak hetente volt egy ilyen.

A legtöbb szülő (56 százalék) úgy gondolja, hogy gyermeke az ezzel töltött időben kevesebbet tanul otthon, mint az iskolában rendes órákon, míg 22 százalékuk az ellenkezőjét gondolja.

A kezdeti bezárás óta a tanulók 21 százaléka vett részt olyan intézkedésekben, mint a javító oktatás, korrepetálás vagy szünidei tanfolyamok.

A gyengébben teljesítő diákok, illetve az alacsonyabb végzettségű szülök gyerekei lényegesen kisebb hatékonysággal tudtak részt venni a távoktatásban. Az iskolások túlnyomó többsége otthon fér hozzá a számítógépekhez és az internethez. A gyermekek fele számára azonban a legutóbbi bezárások idején a helyzet jelentős pszichológiai terhet jelentett – lényegesen nagyobb mértékben, mint a kezdeti bezárások idején (38 százalék). A szülők csaknem egyharmada (31 százaléka) számolt be arról, hogy gyermeke a testmozgás hiánya miatt a járvány idején hízott. A gyermekek 76 százaléka számára az volt a legnagyobb teher, hogy a szokásos módon nem tudott találkozni a barátaival. De voltak pozitív megállapításai is a felmérésnek: a szülők többsége szerint az iskola bezárása megtanította a gyermekét arra, hogy önállóan dolgozzon (56), és jobban kezelje a digitális technológiákat (66 százalék).