Az Európai Unió legtöbb tagállamában elegendő koronavírus-elleni vakcina áll majd rendelkezésre június végére ahhoz, hogy a lakosság többségét beoltsák
– számolt be egy belső memorandumra hivatkozva a Bloomberg. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában a teljes lakosság 55 százaléka megkapja addig mind a két adagot, vagyis elérik a nyár végére kitűzött célt.
Az EU augusztus végére ígérte a felnőtt lakosság 70 százalékának beoltását, ami a demográfiai viszonyokat tekintve az egész népesség 55-60 százalékának felel meg. A memorandum a Bizottságon keresztül lekötött vakcinamennyiséget veszi figyelembe, így abban nem szerepel az orosz és a kínai oltás.
A cél elérését az teszi lehetővé, hogy a második negyedévben az előrejelzések szerint 300 millió adag érkezik a Pfizer/BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagából az első három hónapban leszállított alig több mint százmillió után, valamint 55 millió a Johnson & Johnson egyadagos vakcinájából.
A tagállamok azonban nem egyszerre érik majd el a nyájimmunitást.
Az április 1-jei keltezésű brüsszeli dokumentum szerint Horvátország, Bulgária, Szlovákia, Csehország és Ausztria el lesz maradva a többiektől, míg mások, például Dánia és Málta messze a többiek előtt járnak.
Különösen azok vannak bajban, amelyek a drága amerikai oltások helyett az olcsóbb AstraZenecát választották.
A Bizottság új becslése egyébként már azt is figyelembe veszi, hogy a brit-svéd gyártótól a második negyedévben is kevesebb oltóanyagot kap a szerződésben vállaltnál.
Az EU éppen emiatt vezette be az exportengedélyezést, amely miatt egyébként csak 3,1 millió, Ausztráliába szánt vakcina szállítását állították le – legalábbis Canberra szerint. Hasonló lépést fontolgat a szöuli kormány is. Dél-Koreában az SK Chemi-cals gyártja az AstraZeneca oltását, amelyet Thaiföldre, Vietnamba, Tajvanra, valamint a 64 szegény országot tömörítő COVAX-program keretében exportálnak, miközben Szöul az ígértnél kevesebb vakcinát kap, azt is később.
Közben a koronavírus-járvány áldozatainak száma a Reuters összesítése szerint
globálisan meghaladta a hárommilliót
(az amerikai Johns Hopkins Egyetem valamivel kevesebb, nem egészen 2,9 millió halálesetet tart nyilván). A helyzet ráadásul fokozatosan romlik e téren: a járvány kezdete után egy év telt el a kétmilliós és csupán újabb három hónap a hárommilliós határ eléréséhez.
Brazíliából jelentik a legtöbb áldozatot, átlagosan naponta az összesnek a 25 százalékát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is a dél-amerikai országban a legkritikusabb a helyzet, az intenzív osztályok több mint 90 százalékos kapacitáson működnek. A legtöbb haláleset, közel 1,1 millió azonban az 51 európai országban van, az áldozatok 60 százalékát öt ország – az Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Olaszország és Németország – adja. Vasárnapig a globális népesség 4,75 százaléka, 370,3 millió ember kapott meg legalább egy adag oltást.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem támogatja az oltási útlevél bevezetését, mivel egyelőre nem lehet tudni, hogy a vakcina megakadályozza-e a vírus át-adását, ráadásul ez a lépés diszkriminatív is lenne azokkal szemben, akik valamilyen okból nem kaphatják meg azt – közölte kedden Margaret Harris szóvivő. Elmondta azt is, hogy a szervezet várhatóan április végén dönt két kínai vakcina, a Sinopharm and Sinovac sürgősségi engedélyezéséről. „Nem megy olyan gyorsan, mint reméltük, mert több adatra van szükségünk” – mondta, de a titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.