Az Air France francia és a Lufthansa német légitársaság is engedélyt kapott Oroszországtól arra, hogy moszkvai járatai kikerüljék a fehérorosz légteret a Ryanair múlt vasárnapi földre kényszerítése után kirobbant feszültség miatt. Az intézkedés azonban csak ideiglenes, az Air France engedélye csak hétvégére, a Lufthansáé a cég szóvivője szerint a „közeljövőre” vonatkozott, így egyelőre nem tudni, mi történik majd a továbbiakban.
A légi társaság közlése szerint Görögországból Litvániába tartó járatuk a fehérorosz légiirányítástól kapott utasítást minszki leszállásra, egy a fedélzeten lévő állítólagos robbanószerkezetre hivatkozva.
Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) az incidens nyomán tanácsolta a légitársaságoknak, hogy biztonsági okokból ne használják a fehérorosz légteret, Moszkva azonban ezt eleinte nem vette jó néven,
a francia és az osztrák légitársaság sem tudta elindítani a múlt héten több járatát, mert az orosz hatóságok nem engedélyezték az útvonal megváltoztatását, mondván, hogy nem győzik kezelni a túl sok hasonló kérést egyszerre. Az Air France napi két járatot üzemeltet Párizs és Moszkva között, a Lufthansa pedig tízet Frankfurt és az orosz főváros, illetve Szentpétervár között.
Nemzetközi egyezményeket sérthetett Fehéroroszország a Ryanair gépének eltérítésével, és a következmények nem maradnak el.
A Belavia fehérorosz légitársaság nem számíthat hasonló engedményekre, mert a Ryanair incidense után kitiltották az Európai Unió légteréből. Ihor Cserginec, a Belavia igazgatója „aljasságnak” nevezte a lépést, amely sérti a demokrácia alapjait.
Mindez azelőtt történt, hogy kivizsgálták volna az incidenst, amelynek lehetnek ugyan vétkesei, de a Belavia egyértelműen nem tartozik közéjük
– írta szombati Facebook-bejegyzésében. Az EU mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ukrajna is megtiltotta a légtere használatát, a Simple Flying című internetes portál összesítése szerint így a Belavia 25 célállomásra nem repülhet, ami 119 járatot jelent.
Az állami támogatású gépeltérítés rémisztő volt az utasok és a legénység tagjai számára egyaránt.
Ez súlyos csapás a légitársaság számára, amely nagyon jól teljesített a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2015 és 2019 között majdnem megduplázta az ülések számát.
Az ukrán döntés különösen fájdalmas, mert Oroszország mellett éppen ebben az irányban nőtt leginkább a forgalom az elmúlt években, e kettő teszi ki a Belavia teljes utasszámának 60 százalékát. Kijev egyelőre augusztus végéig vezetett be tilalmat, ami öt célállomás kiesését jelenti. A forgalom azonban az EU-val is 55 százalékkal nőtt az adott időszakban, és 2019-ben túllépte az egymillió utast.
Nemzetközi egyezményeket sérthetett Belarusz a Ryanair gépének eltérítésével, és a következmények nem maradnak el, az ország további szankciókra számíthat.
A szankciók azonban nem állnak meg az EU-nál, az Egyesült Államok újra élesíti a még 2006-ban bevezetett, majd 2015-ben felfüggesztett büntetőintézkedéseket Fehéroroszország ellen, valamint újabbakat is bevezet magas rangú minszki tisztségviselők ellen.
Utóbbi intézkedéseket egyeztetik Brüsszellel, az érintettek listája így még csak készül. Emellett ismét eltanácsolják az amerikai állampolgárokat attól, hogy Fehéroroszországba utazzanak – jelentette be Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.
Az államfő most első ízben reagált nyilvánosan a nemzetközi botrányt kavaró légi incidensre.
A külföldi nyomás még közelebb sodorja a fehérorosz elnököt egyetlen megmaradt szövetségeséhez, Oroszországhoz. Aljakszandr Lukasenkát hétvégén Szocsiban fogadta orosz kollégája, Vlagyimir Putyin, aki „érzelemkitörésnek” minősítette a Ryanair-incidenssel kapcsolatos reagálásokat. A Kreml szerint Lukasenka nem „kért pótlólagos gazdasági segítséget” első számú hitelezőjétől, de a két vezető megállapodott, hogy tekintettel az európai uniós szankciókra, dolgoznak majd a „légi közlekedés megszervezésén” – számolt be újságíróknak az orosz elnök szóvivője. Dmitrij Peszkov azt is közölte, hogy
Oroszország rövidesen átutalja Minszknek az 1,5 milliárd dolláros állami hitel második, 500 millió dolláros részletét;
szerinte erről még az incidens előtt állapodtak meg. A közös valuta bevezetésének kérdése nem szerepelt a napirenden, tette hozzá.
A 26 éves ellenzéki újságíró a felvételen azt mondja, hogy elismeri azokat a vádakat, amelyekkel a minszki rezsim vádolja őt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.