Német tudósok választ találhattak a vakcinák okozta vérrögképződésre

Német tudósok át tudnák alakítani az új koronavírus elleni védőoltásokat oly módon, hogy ne okozzák többé az egyik ritka mellékhatást, a vérrögképződést – adta hírül a The Guardian.

Egy német kutatócsoport úgy véli, hogy megtalálták miért alakulhat ki vérrögösödés ritka esetekben azoknál, akik a Covid-19 ellen az AstraZeneca vagy a Johnson & Johnson vakcináját kapták.

A kutatók azt is el tudják mondani a gyártónak, hogyan lehetne olyanná alakítani a vakcinákat, hogy megelőzzék a problémát.

A kulcs az adenovírusban rejlik, melyet arra használnak, hogy a koronavírus úgynevezett tüskefehérjéjét a szervezetbe juttassa – mondta Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem professzora, a kutatócsoport vezetője.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett, úgynevezett mRNS-alapú oltóanyagok nem használják ezt a szállítási módszert, és nem is kapcsolható hozzájuk a vérrögképződés mellékhatása.

A probléma ritka, de nagyobb a kockázata a fiatalabb korcsoportokban, amelyeket kevésbé veszélyeztet a súlyos Covid-19 kialakulása. Az Egyesült Királyságban mintegy 33 millióan kapták az AstraZeneca oltását, 309 esetben alakult ki vérrögösödés.

A kutatócsoport egy megjelenés előtt álló, szakértők által még nem ellenőrzött tanulmányban az írta, hogy a probléma az adenovírus sejtmagba jutásakor keletkezik, nem annyira a sejtfolyadékban, ahol a vírus általában a fehérjét előállítja.

Az adenovírus életciklusa magában foglalja a sejtek megfertőzését, az adenovírus DNS-ének bejutását a sejtmagba, majd a gének átírását a gazdaszervezet átírási gépezete által. Itt a probléma: a vírus DNS-darabja nincs optimalizálva arra, hogy a sejtmagon belül átíródjon.

A sejtmagban a tüskefehérje darabjai összeakadhatnak vagy széttörhetnek.

Ezek mutáns fehérjerészekké válhatnak, amelyek a szervezetbe kerülnek, és igen ritkán vérrögképződést okoznak – vélik a tudósok.

Marschalek szerint a vakcinák átalakíthatók úgy, hogy a problémát elkerüljék. A Johnson & Johnson már kapcsolatba lépett a kutatócsoporttal – mondta el a Financial Timesnak.

A gyógyszergyártó most igyekszik optimalizálni az oltóanyagot. Adataink birtokában meg tudjuk mutatni nekik, hogyan mutáljuk ezeket a szekvenciákat, amelyek úgy kódolják a tüskefehérjét, hogy elkerüljük a nem kívánt reakciókat – tette hozzá.

Az AstraZenecával még nem beszéltek, ám nekik is elmondják, mit kell tenni, hogy a vakcina javuljon.

Más tudósoknak azonban más elméleteik vannak, Marschalek és kutatócsoportja egyelőre hipotézist alkotott, amely más szakértők ellenőrzésére vár.

Nem javasolják az AstraZeneca második adagját azoknak, akiknél fennállhat a vérrögképződés kockázata

A vérrögök alacsony vérlemezkeszám miatti kialakulásának esélye azonban nagyon ritka.