A rivális Zöldekétől több pontban élesen eltérő ígéreteket tartalmaz Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és a szövetséges bajor Keresztényszocialisták (CSU) programja a szeptemberi választásokra a hétfői hivatalos közzététel előtt kiszivárgott részletek szerint.
Ha a manifesztumot tavasszal ismertetik, minden bizonnyal kisebb érdeklődést vált ki azok körében, akik azt találgatják, merre fordítja a hajót Európa legnagyobb gazdasága és egyik fő politikaalakítója. A járvány és a vakcinázás elhúzódása miatt csalódott szavazók akkor még inkább a Zöldek felé kacsingattak, miközben a konzervatívok közt ádáz vita folyt, kit jelöljenek a 16 év után távozó Merkel kancellár utódjának: Armin Laschet észak-rajna–vesztfáliai, vagy Markus Söder bajor miniszterelnököt.
Azóta óriásit változott a német belpolitika, és minden, ami korábban a Zöldek javára szólt, a CDU-CSU irányába billent. A járvány vége felé tartanak, a németek felét már beoltották a koronavírus ellen, és elcsitult a belvita: Söder besorolt Laschet mögé.
A konzervatívok, akik tavasszal jelentősen hátracsúsztak támogatottságban, előretörőben vannak: június második hetében a Forsa közvéleménykutatása szerint 28 százalékon állva hét százalékponttal vezettek.
Április harmadik hetében ugyanez volt a felállás, csakhogy pont fordítva. Az INSA hét végén közzétett közvélemény-kutatása még nagyobb, nyolc százalékpontos CDU/CSU előnyt mutatott. Ha a nyáron nem okoz valami újabb átrendeződést, egyre valószínűbb, hogy a német hajó nem fordul semerre, hanem halad tovább abba az irányba, amerre Angela Merkel navigálta.
Ezt megerősíti, hogy Laschet – akit már korábban is Merkel hívének tartottak – azt bizonygatta a Financial Timesnak a pártprogram ismertetése elé időzített interjújában, hogy bár nagyon más politikai pályát futottak be a távozó kancellárral, a fundamentális ügyekben mindig egyetértettek.
A kancellárjelölt a legrészletesebben azt fejtegette, hogy nem akar hidegháborút Pekinggel, vagy az oroszokkal. Arra a felvetésre, hogy miért nem sorakoztak fel lelkesen a június eleji G-7 csúcson az európai szövetségesek Joe Biden amerikai elnök mögé a kínaiakkal szembeni egységfront létrehozására, Laschet azt mondta:
Kína versenytárs, rendszerszintű rivális, más a társadalmi modellje, de ugyanakkor partner is, különösen olyan ügyekben, mint a klímaváltozás elleni harc.
A megjegyzés jobbról-balról pofon a Zöldeknek. A konzervatívok, mint pártprogramjuk is mutatja, igyekeznek átterelni a környezetvédelem népszerűsége keltette szelet a saját vitorlájukba, ugyanakkor a külpolitikában élesen megkülönböztetik magukat Annalena Baerbock pártjának radikális Moszkva- és Peking-ellenességétől.
Nagyon különböznek a programok a költségvetési és az adópolitikában is. A Zöldek baloldali progresszív párt, amely nme csak a környezetvédelemre, hanem a társadalmi egyenlőségre is költene. A CDU/CSU viszont csak a válság nyomására, hosszú habozás után adta fel a költségvetési többletek takarékos politikáját, és a múlt héten Laschet azt is hangoztatta egy Bloomberg által szervezett beszélgetésen, hogy a válság leküzdése után Németországnak és Európának azonnal vissza kell térnie a szigorú maastrichti fiskális szabályokhoz. Azaz nem költekeznének, nem emelnének adót, sőt, a választási program szerint csökkentenék a kis- és közepes jövedelmű németek adóját, a társasági profitot terhelő adót pedig 25 százalékban maximálnák, a jelenlegi szintek alatt.
Mindebből nem olvasható ki a jövő, a választási matematika sok mindenbe beleszólhat. Előfordulhat, hogy a CDU/CSU a Zöldekkel együtt kényszerül kormányozni, politikai engedményeket téve, de egy baloldali koalíció sem kizárt. A 14 százalékos támogatottságú liberális Szabaddemokraták kizárták a koalíciót a Zöldekkel, a Szociáldemokraták (14 százalék) és a Baloldali Párt (hét százalék) viszont nem.
Mérsékelt költségvetési politikára intett egyébként a következő német szövetségi kormány számára megfogalmazott, hétfőn közzétett javaslataiban az ifo kutatóintézet is. A kormányzatnak a növekedésre és a gazdasági kilábalásra kell koncentrálnia, ugyanakkor féken tartani az államadósságot – írták az ifo Schnelldienst havi magazinban megjelent cikkükben a kutatóintézet vezető közgazdászai. A vállalatokat terhelő adók emelése, vagy a nettóvagyonadó bevezetése a kilábalás útjába állna, visszafogva a beruházásokat – tették hozzá.
A vagyonadó a Zöldek ígéretei közt szerepelt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.