Tud-e szerdán kormányt alakítani az izraeli ellenzék?

Közeledik a határidő a „változás kormányának” bejelentésére, mely a Netanjahu korszak végét jelenthetné Izraelben – írja a BBC.

A jobboldali Jobbra pártot vezető Bennet és a centrista Van Jövőt vezető Jaír Lapid megbízatása szerda éjfélkor jár le, ha addig képesek bejelenteni, hogy sikerült tető alá hozni a megállapodást, akkor a közeljövőben az izraeli parlament, a kneszet szavazhat az új kormányról, ha nem jöhet két éven belül az ötödik választás az országban.

Nem lesz könnyű dolguk, hiszen a változást akaró erők között éles ideológiai különbségek vannak és a 120 fős kneszetben szükséges 61 fős többséghez 8 párti összefogásra van szükség. A kormányt az első két évben Naftali Benet vezetné, majd a második két évben Lapid lehetne a kormányfő.

Bár Benet pártja csak 7 képviselővel rendelkezik, akik közül az egyik ráadásul nem is támogatja a koalíciót, mivel nélküle nem lehetséges a kormányváltás erős pozíciókkal rendelkezik a tárgyalások során. A Van Jövő a leendő koalíciós partnerek közül a legnagyobb 17 fővel, míg a Haaretz mai hírei szerint a baloldali Munkapárt lehet, hogy csak kívülről támogatná a koalíciót. A Times of Israel szerint a Munkapárt cáfolta ezt az értesülést.

Netanyahu több korábbi szövetségese is a változás mellé állt, így a koalíció számíthat Gideon Szaár Új Remény pártjára és Avigdor Lieberman Izrael a Hazánk erejére is. Az eddigi hadügyminiszter Benny Gantz centrista Kék és Fehér pártja a hadügyminiszteri poszt megtartása esetén szintén tagja lehet az új kormánynak.

Egymilliárd dollárba kerül a Vaskupola újratöltése

Minderről Lindsey Graham amerikai szenátor beszélt egy sajtótájékoztatón a Business Insider szerint. A politikus Izraelben Netanjahuval és a hadügyminiszter Benny Gantz-cal is találkozott izraeli körútján.

A politikus azt várja a Biden kormánytól és a kongresszustól, hogy elfogadja a kérést, ugyanakkor az amerikai baloldalon egyre erősödnek azok a hangok, melyek a fegyvereladások kapcsán felvetnék a palesztin jogok tiszteletben tartását.

Ezzel kapcsolatban Graham a twitteren arról írt, hogy az amerikai baloldal nem érti a konfliktus természetét és ezt Neville Chamberlain Hitlert megbékíteni kívánó müncheni egyezményéhez hasonlította.

Lapidnak sikerült megállapodnia a baloldali liberális Mereccel is ám a Manszúr Abbasz vezette arab-izraelieket képviselő Ra'amra is szüksége van a többséghez.

A koalíció, melyet leginkább Netanjahu leváltásának igénye hozott össze, persze törékenynek ígérkezik, hiszen arab, jobboldali, centrista és baloldali politikusoknak kellene együttműködniük. Ugyanakkor a Washington Post írása szerint a különböző világnézetű vezetők egyaránt belefáradtak a bíróságon többek között vesztegetéssel és csalással is megvádolt Netanjahu politikai módszereibe.

A vita fő pontjai most úgy tűnik a jobboldali pártok és a Ra'am között feszülnek, mert Abbasz a belügyminisztérium részéről több hatáskör átadását szeretné az arab izraeli önkormányzatok részére, továbbá a leggyakrabban arab közösségeket sújtó Kaminitz törvény eltörlését. A Jobbra párt második embere, Ajelet Saked leendő belügyminiszter pedig ragaszkodik a bíróválasztási bizottságban a Munkapárt vezetőjének, a leendő közlekedési miniszternek ígért, Merav Michaelinek ígért pozícióhoz.

Amennyiben sikerülne is a kormányalakítás, az borotvaélen táncolna, hiszen a koalíciós pártok pont a többséghez szükséges 61 hellyel rendelkeznek a kneszetben.