A fehérorosz politikai foglyok szabadon bocsátását követeli az ENSZ

Fehéroroszországban több mint 35 ezer embert vettek az elmúlt évben törvénytelenül őrizetbe – jelentette ki hétfőn Genfben az ENSZ-nek a fehérorosz emberi jogi helyzet figyelésével megbízott különleges jelentéstevője, az őrizetben lévők szabadon engedését sürgetve.

Anais Marin, a világszervezet Emberi Jogi Tanácsa előtt közzétett éves jelentését kísérő beszédében felszólította Minszket, azonnal engedje szabadon azt a mintegy 530 embert – köztük a tavaly augusztusi elnökválasztás három korábbi jelöltjét – akiket még mindig őrizetben tart.

Leszögezte azt is, hogy a vitatott elnökválasztás óta az emberi jogi helyzet jelentősen romlott a volt szovjet tagköztársaságban.

A Fehéroroszország és Nyugat közötti feszültséget kiélezte, hogy a fehérorosz hatóságok május végén leszállásra kényszerítették Minszkben a Ryanair ír légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, amelyen Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró-aktivista és orosz barátnője is utazott, akiket őrizetbe vettek. Jóllehet a leszállási parancsot a fehérorosz hatóságok bombafenyegetéssel indokolták, Minszk magyarázatát sokan kétségbe vonják, Marin pedig hangsúlyozta: Prataszevics letartóztatása jól mutatja, hogy a rezsim a legcsekélyebb bírálatot sem tűri, Minszk eljárása pedig a totalitárius rendszerekre emlékeztet.

Mindeközben Ben Moeling, az Egyesült Államok képviselője azt közölte,

Washington újabb gazdasági szankciókat fontolgat Minszk ellen.

Washington 2006-ban vezetett be büntetőintézkedéseket kilenc fehérorosz állami cég ellen az akkori fehéroroszországi elnökválasztás vitatott eredménye miatt. A 2015-ben felfüggesztett büntetőintézkedéseket idén májusban, Prataszevicsék őrizetbe vétele után újra élesítette, valamint  további szankciókat vezetett be magas rangú fehérorosz tisztségviselők ellen.

A nemzetközi normák ilyen semmibevétele nem maradhat válasz nélkül

– szögezte le a küldött.

Fehéroroszországban a tavaly augusztusi elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék azt állította, hogy meghamisították az eredményeket, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelöltet ismerte el győztesnek. A választásokat követően tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek.