Ennyit keres egy átlagos közép-kelet-európai Z generációs fiatal

A Mastercard tanulmánya alapján a fiatal generáció anyagilag főként a szüleire támaszkodik, ugyanakkor megpróbálja diverzifikálni a bevételi forrásait.

A közép-kelet-európai (CEE) Z generáció képviselőinek átlagos havi jövedelme 450 euró.

Közel minden harmadik válaszadó (30 százalék) számára még mindig a szülők támogatása jelenti a fő bevételi forrást, míg 19 százalékuk részmunkaidőben, 32 százalékuk pedig teljes munkaidőben dolgozik. A magyar fiatalok 40 százaléka teljes állásból szerzi jövedelmét, 22 százalék a szüleit jelölte meg, mint bevételei elsődleges forrását, 16 százalék a főleg részmunkából élők aránya.

Elmondható, hogy a fiatalok általában úgy érzik, hogy szüleiktől függenek, és ennek az állapotnak a közeljövőbeli megváltoztatása prioritás számukra. Fő céljuk ezért az, hogy befejezzék tanulmányaikat és megszerezzék első szakmai tapasztalataikat.

A jövőben 2000-3000 eurót szeretnének keresni; ez elég ahhoz, hogy eltartsák a családjukat, valamint hogy lakásra és időnként nyaralásra vagy utazásra gyűjthessenek.

Az emberek és értékek fontosabbak, mint a pénz

Bár a pénz fontos számunkra, a Z generáció a többi emberrel való kapcsolatokat értékeli a legtöbbre. A Gen Z több mint fele (51 százalék) egyetért azzal, hogy vannak a pénznél fontosabb dolgok is az életben. Arra a kérdésre, hogy melyek a számukra legfontosabb értékek,

• a családot (CEE: 67 százalék, Magyarország: 62 százalék),
• az egészséget (CEE: 60 százalék, Mo: 50 százalék),
• a barátokat (CEE: 45 százalék, Mo: 49 százalék)
• és a szerelmi életet (CEE: 43 százalék, Mo: 43 százalék) említik.

A közkeletű vélekedéssel ellentétben véleményük szerint semmi sem helyettesítheti a személyes beszélgetéseket, és 64 százalékuk szívesen tölti szabadidejét másokkal, különösen a barátaival.

A magasztos értékek megbecsülése a társadalmi és környezeti kérdések iránti aggodalmukban is tükröződik. A Mastercard felmérésében részt vevő közép-kelet-európai válaszadók csaknem fele (45 százalék) állítja, hogy adakozik különböző alapítványoknak és civil szervezeteknek, 34 százalékuk pedig önkéntes munkát vállal. Érdekesség, hogy a magyar fiatalok hasonló arányban adakoznak (46 százalék), de a közép-kelet-európai átlagnál többen önkénteskednek (46 százalék). Amikor a jövőre gondolnak, bolygónk állapota az egyik leggyakoribb aggodalmuk (40 százalék), de a többséget (52 százalék) a megélhetés nyugtalanítja (a magyar válaszadók 61 százalék jelölte meg ezt a problémát).

Okos-vásárlók, akik elmerülnek a digitális világban

Az internet széles körű elterjedésének idején született első generáció elválaszthatatlanul kötődik a digitális világhoz. A közösségi médiát nagymértékben használják, hogy naprakészek maradjanak, kapcsolatba lépjenek a barátaikkal és hódoljanak szenvedélyeiknek. Legaktívabbak a YouTube-on (CEE: 91 százalék, Mo: 87 százalék), az Instagramon (CEE: 82 százalék, Mo: 73 százalék) és a Facebookon (CEE: 77 százalék, Mo: 84 százalék). A Mastercard felmérésében részt vevő közép-kelet-európai válaszadók 70 százaléka elsődleges információ- és inspirációs forrásként használja a közösségi médiát, 73 százalékuk pedig naponta beszélget barátaival üzenetküldő alkalmazásokon keresztül. Emellett legalább hetente egyszer élvezik a digitális szórakozást: zenét (89 százalék), videókat (74 százalék) vagy videojátékokat (67 százalék) töltenek le vagy streamelnek.

A technológia iránt fogékony, mindig online generáció számára az e-kereskedelem természetes környezet – 76 százalékuk havonta legalább egyszer vásárol online.

Ebben a magyar adat egyezik a közép-európai átlaggal, főként ruházati (60 százalék), élelmiszer (45 százalék) vagy szépségápolási termékeket (41 százalék) vásárolnak a webáruházakban. Ugyanakkor ártudatos vásárlók és a promóciók szerelmesei is: 74 százalékuk azt állítja, hogy mindig utánanéz a különböző kereskedők ajánlatainak a fizetés előtt, 77 százalékuk pedig ellenőrzi, hogy a termék máshol elérhető-e akcióban.

A zökkenőmentes UX elengedhetetlen

Az online vásárlás során természetesnek veszik a digitális fizetést, a legnépszerűbb formák azonban országonként eltérőek. Míg Görögországban a bankkártya a legelterjedtebb módja az online fizetésnek, addig Ukrajnában a mobiltárcák – például a Masterpass – dominálnak, Lengyelországban pedig a BLIK hódít. Ugyanakkor, bár a Z generáció 41 százaléka digitálisan tájékozott, mégis előszeretettel fizet utánvéttel, ez különösen Szerbiában (67 százalék) és Bulgáriában (60 százalék) népszerű.

Az érintésmentes fizetés egyenlő a mobillal

A fizikai vásárlások során a fiatalok a készpénzmentes fizetést részesítik előnyben, amely az általuk keresett kényelmet és gyorsaságot kínálja.

A Mastercard tanulmányában megkérdezettek 80 százaléka fizet kártyával (Mo: 72 százalék), és 61 százalékuk gyakrabban használja ezt, mint a készpénzt (Mo: 59 százalék).

A kártyás fizetés legnagyobb akadálya a POS-terminál hiánya az üzletekben. A fiatalok 41 százaléka Közép-Európában és Magyarországon is úgy véli, hogy még mindig túl kevés helyen fogadnak el kártyás fizetést.

Ugyanakkor az érintésmentes fizetés népszerűsége gyorsan növekszik: a Z generációs fogyasztók 58 százaléka már használja ezt a módszert (Mo: 49 százalék), és 29 százalékuk tervezi, hogy a jövőben is így fog fizetni (Mo: 32 százalék). Míg vannak olyan közép – európai országok, ahol az érintésmentes fizetés már most is rendkívül népszerű (Lengyelország - 79 százalék, Csehország – 76 százalék, Szlovénia – 67 százalék), addig néhány piacon még van némi lemaradás (Bulgária – 19 százalék, Szerbia – 32 százalék, Görögország – 36 százalék).

A Z generáció az a fogyasztói csoport, amelyik szívesen fizet mobileszközzel. Az érintésmentes mobilfizetést a Mastercard tokenizációs technológiája teszi lehetővé. A közép-kelet-európai fiatalok 38 százaléka már most is a mobiljával fizet (Mo.:37 százalék), és 36 százalékuk a jövőben is így kíván tenni.

Banki ügyintézés egy alkalmazásban

A vásárlás vagy más szolgáltatások mellett a fiatal generáció a banki szolgáltatások terén is szívesen veszi igénybe a digitális megoldásokat. A Mastercard felmérésében részt vevő közép – európai válaszadók 82 százaléka rendelkezik bankszámlával és a banki mobilalkalmazásokat a Z generáció szinte minden tagja használja. Számukra a jó mobilalkalmazás az egyik legfontosabb tényező a pénzintézet kiválasztásakor (28 százalék), a bank hírneve (40 százalék), az ügyfélszolgálat színvonala (33 százalék) és a szolgáltató kínálata (28 százalék) mellett.