Nagy-Britanniában és Észak-Írországban egyre feszültebb a helyzet a Brexit miatt

London szerint működésképtelennek bizonyult és ezért jelentős módosításokra szorul a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll.

David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi államtitkára szerdai nyilatkozatában leszögezte: Nagy-Britannia szerint a protokollnak több olyan alapvető célkitűzése van, amely nem teljesíthető, ezért új megközelítésre van szükség. 

Az egyre élesebb vita abból ered, hogy az észak-írországi protokoll alapján 

Észak-Írország – amely nem része Nagy-Britanniának – a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával. 

Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

Frost szerint 

Észak-Írországban a megállapodás nem teremtett megnyugvást, és a folyamatosan izzó politikai légkör tiltakozásokat és rendbontásokat eredményez.

A BBC beszámolója szerint az egységes Nagy-Britannia hívei állítják, hogy a protokoll veszélyezteti Észak-Írország helyét az Egyesült Királyságban, a bizonytalanság pedig zavargásokat is eredményezett tavaly Belfastban. A protokoll miatt hónapok óta folyamatos a feszültség, legutóbb szeptemberre halasztotta a brit kormány azt a határidőt, amikortól meg kell felelnie a protokollban lefektetett vámellenőrzési eljárásoknak. 

Az Egyesült Királyság és az EU már a kilépésről szóló tárgyalások korai szakaszában elismerte az Ír-sziget különleges helyzetét, az 1998. évi nagypénteki (belfasti) megállapodás sértetlenségének és az észak-déli együttműködés megóvásának fontosságát, valamint azt, hogy továbbra sem kívánatos határellenőrzést bevezetni a szigeten.

Az átmeneti időszak végét követően Észak-Írországra az uniós szabályok egy olyan részhalmaza vonatkozik, amely az egységes árupiacot és a vámuniót érinti.