A hadiipar számára nem volt kudarc Afganisztán

Sok szempontból meg lehet ítélni egy háború kimenetelét, általában számos résztvevő és közreműködő van. Az Egyesült Államok fennállása óta kevés olyan év telt el, amikor az ország semmilyen katonai konfliktusban nem vett részt. Ennek nyilván számtalan oka lehet, de talán a demokrácia exportja és más magasztos célok mögött a pénz is szerepet játszhat, különösen az amerikai választási rendszer és a kampányfinanszírozás szabályozásának következtében.

Ha amikor George W. Bush aláírta az amerikai csapatok bevetését engedélyező törvényjavaslatot 9/11 után, 2001. szeptember 18-án, egyenlő arányban vásároltál 10 ezer dollárért a Pentagon öt legnagyobb beszállítójának részvényeiből és az osztalékokat is visszaforgattad ezen cégekbe, mára a kezdeti befektetésed majdnem a tízszeresére nőtt – írja a The Intercept.

Egészen pontosan az eredeti befektetés értéke mára 97 295 dollárt érne. Természetesen a tőzsde jó üzlet és 20 év alatt más részvények is sokat drágulnak, ám a vezető amerikai értékpapírok átlagos teljesítmények megragadására talán legalkalmasabb S&P 500 indexbe invesztálva ugyanezen idő alatt a befektetés mára csak 61 613 dollárig kúszott volna fel. Ráadásul mivel az 500 részvényt tartalmazó indexnek az öt hadiipari vállalat – Boeing, Raytheon, Lockheed Martin, Northrop Grumman és General Dynamics – része, így a maradék hozama még alacsonyabb volt.

A hadiipar számára tehát az afganisztáni (és az iraki) háború tehát egyértelműen siker volt, még ha az Egyesült Államok kudarcot is vallott. Az öt cég közül legjobban a Lockheed Martin teljesített, mely a beavatkozás kezdete óta éves szinten közel 14 százalékos hozamot ért el, őt követi a Northrop Grumman, majd a Boeing következik, melynek polgári üzletágát például a 737 MAX típusú gépének lezuhanása, majd hosszabb kényszerszünete jellemezte.

Ráadásul mindezen cégek igazgatótanácsaiban számos visszavonult, korábban az Egyesült Államok hadseregében fontos pozíciót betöltő katona foglal helyet az aktív időszakukban a külpolitikára gyakorolt jótékony hatásuk jutalmaként. Mint látható, ezen cégek számára az afganisztáni beavatkozás busásan megtérült, és nem a részvényeseknek kell felelni a politikai következmények miatt sem.