Koronavírus elleni oltással kapcsolatos tévhiteket oszlattak el

Számos, bizonyítékkal nem alátámasztott állítás kering arról az interneten, hogy milyen hatással van a koronavírus elleni oltás a nők várandósságára, valamint termékenységére – írja a BBC.

Rendkívül óvatosak az orvosok a várandós nőkkel kapcsolatban, ha a koronavírus elleni vakcináról van szó. Az eddigi javaslat az volt, hogy a gyermeket váró nők tartózkodjanak az oltás felvételétől, miután nem ismertek a kockázatok.

Most azonban változott a helyzet.

A rendelkezésre álló biztos hátterű adatoknak köszönhetően már a várandós nőket is arra ösztönzik, hogy vegyék fel az oltást.

Az új felmérések három hamis állítást cáfoltak meg.

1. A vakcina felhalmozódik a petefészkekben – hamis

Ez a megállapítás egy japán tanulmányból származik. Patkányokon végeztek kísérleteket, amelyeknek 1,333-szor több oltóanyagot adtak, mint az embereknek.

Az eredmények azt mutatták, hogy a teljes dózis mindössze 0,1 százaléka került az állatok petefészkébe 48 órával az injekció beadását követően.

A beoltást követő egy óra múlva az ellenanyag 53 százaléka az injekció beadásának helyén volt kimutatható (ez az emberek esetében legtöbbször a bal kar) – 48 óra elteltével ez az arány 25 százalékra csökkent. A következő leggyakoribb hely a máj volt – itt az ellenanyag 16 százaléka volt mérhető a beadás után 48 órával.

A vakcinát a vírus genetikai anyagát tartalmazó zsírbuborék segítségével adják be, amely beindítja a szervezet immunrendszerét.

A petefészek zsírszintje megnövekedett az oltás beadását követő 48 órában, mivel ez idő alatt az injekció tartalma a beadás helyétől szétáramlott a testben.

De nem találtak bizonyítékot arra, hogy a petefészek a oltás beadása után két nappal is tartalmazta a vírus genetikai anyagát.

2. A vakcinák vetélést okoznak – hamis

Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is több vetélést jelentettek az oltásellenőrző rendszereken keresztül. A felületen bárki beszámolhat az oltás után tapasztalt tüneteiről, egészségi állapotáról.

A cikk szerint valóban több vetélésről is beszámoltak, de ez nem jelenti azt, hogy azok biztosan a koronavírus elleni oltás következtében történtek.

Egy tanulmány megállapította, hogy a beoltott személyeknél a vetélés aránya összhangban volt az általános populációban tapasztalt 12,5 százalékos aránnyal.

3. A vakcinák megtámadhatják a méhlepényt – nincs bizonyíték

A Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus elleni vakcinájában megtalálható tüskefehérje hasonló ahhoz a Syncytin-1 nevű fehérjéhez, amely részt vesz a méhlepény kialakításában – állapította meg széles körben megosztott tanulmányában Michael Yeadon. A kutató azt feltételezte, hogy vírus elleni antitestek a fejlődő magzatot is megtámadják.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy innen származik az a vélekedés, miszerint a Covid-vakcinák károsíthatják a termékenységet.

Valójában a Syncytin-1 és a koronavírus-tüskefehérje között pont akkora hasonlóság van, mint bármely két véletlenszerű fehérje között. Ha a szervezet ilyen könnyen összezavarodna, akkor ezzel azt kockáztatná, hogy minden alkalommal megtámadja saját szerveit, amikor fertőzést észlel, és antitestet termelne.

Egy amerikai szülészorvos, Randy Morris elkezdte figyelni, hogy az oltás befolyásolja-e páciensei megtermékenyülési esélyeit.

143 nőt vizsgált meg, akik közül nagyjából ugyanolyan arányban fordult elő vakcinázott, oltatlan, illetve olyan egyén, aki korábban átesett a fertőzésen. Az eredmény nem mutatott eltérést, a vizsgált nők közül ugyanolyan valószínűséggel volt sikeres az embrióbeültetés és folytatódott tovább a terhesség a megfelelő ütemben.

Dr. Morris rámutatott, hogy a félelmeket terjesztők nem szolgáltak magyarázattal arra, miért hiszik, hogy a vakcina hatására termelt antitestek károsíthatják a termékenységet, miközben a természetes fertőzésből származó antitestek nem.

Hozzátette:

Nagy probléma, hogy mire a tudomány megcáfol egy téves feltételezést, addigra az emberek már a következő napvilágot látott tévhittel vannak elfoglalva.