Nem valószínű a nyájimmunitás

Egyre távolabb kerül a nyájimmunitás elérése a koronavírussal szemben – derül ki a Bloomberg összeállításából. Míg az eredeti, vuhani változattal szemben úgy tűnt, hogy a lakosság 60-70 százalékának immunizálása elegendő lehet, az alfa, majd a delta változatok megjelenése jelentősen megemelte az elérendő határt.

A vírus újabb fellobbanásai, olyan, magas átoltottságú országokban, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Izrael jelzik, hogy még a magas átoltottság sem nyújt elegendő védelmet, különösen, hogy az előbbi két országban magas azoknak is a száma, akik a betegségen átesve szerezhettek védettséget.

A vírus ellen oltás nélkül korábban sikeresen védekező országok, mint Kína és Ausztrália is egyre kevésbé képesek a korábban alkalmazott módszerek segítségével kordában tartani a delta változatot. Ezen hónapban a Fertőző Betegségek Amerikai Társasága már arról beszélt, hogy jóval 80 százalék fölött, de lehet, hogy akár 90 százalék közeli átoltottságra lenne szükség a remélt nyájimmunitás eléréséhez, ami a vakcinák kínálata illetve az oltásszkeptikusok magas száma miatt elérhetetlen célnak tűnik.

Greg Poland, a rochesteri Mayo Clinic vakcinakutató csoportjának igazgatója szerint 

még a 95 százalékos átoltottság is kevés lehet a védettséget megkerülő és egyre fertőzőbb variánsok megjelenése miatt.

Nem bízhatunk a természetes védettség kialakulásában sem a betegségen átesettek körében sem, mint azt Brazília és Dél-Afrika példája mutatja, ahol a magas fertőzöttség után újabb hullámokat hoztak a vírus újabb változatai.

A nyájimmunitás elérésének lehetetlensége pedig azt jelenti, hogy a világ országainak újra kell gondolniuk stratégiájukat, így például a nulla covid stratégiáját követő Kínának is lazítania kell, ugyanakkor a túlzott lazítás könnyen vezethet újabb hullámokhoz, mint azt például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban látjuk. Számos ország – köztük Magyarország is – a harmadik, emlékeztető oltások beadásától remél magasabb védettséget, ám ez azzal járhat, hogy más országok oltóanyag nélkül maradnak, kiváló terepet biztosítva az újabb változatok kialakulásának.

Habár a nyájimmunitás létező dolog és a kanyarótól a gyermekbénulásig számos betegség esetén sikerült is ezt az emberiségnek elérnie, William Hanage harvardi epidemiológus szerint annak a fókuszba helyezése akár káros is lehetett, mert irreális elvárásokat támasztott az emberekben és nem számolt a vírus evolúciójával.

Mindezek ellenére világszerte a kormányok nem hajlandóak bedobni a törülközőt és igyekeznek az oltási programok kiszélesítésére, azonban a problémát nemzetállami szinten nem lehetséges megoldani.

Amíg bármely országban újabb hullámok következnek, senki nincs biztonságban.

Hanage szerint azonban az oltásokkal elért védettség hatására a vírus jóval enyhébb lehet a jövőben, hiszen a vakcinák a súlyos betegség és a halálozás megelőzésében továbbra is jól teljesítenek.

A vírus utóélete így hasonlóvá válhat az 1918-as spanyolnáthát okozó influenzához, mely ugyan több mint 100 évvel később még mindig velünk van, ám már nem okoz akkora problémákat, mint amikor megjelent.

A világon 206 200 504 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 345 549 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint, ami azt jelenti hogy péntek óta közel 1 millióan kapták el a betegséget és több mint 10 ezren haltak bele világszerte.