Újabb katasztrófa fenyegeti Haitit

Több száz eltűnt után kutattak még hétfőn is a mentőcsapatok Haitin. Fogytán az idejük, ugyanis az Egyesült Államok Nemzeti Hurrikánközpontjának (NHC) előrejelzése szerint helyi idő szerint kedden érheti el Hispaniola szigetét a Grace nevű vihar, amely már több mint egy hete gyűjti erejét a Karib-tenger térségében. A trópusi viharciklon várhatóan 250 milliméternyi esőt is zúdít majd Haitire, villámáradásokat és földcsuszamlásokat is előidézhet, mielőtt továbbhalad Mexikó felé.

A karibi országot a Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű földrengés rázta meg helyi idő szerint szombat reggel. Ezt még vasárnap napközben is több utórengés követte, amelyek közül a legerősebb 5,8-es volt. 

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének (USGS) jelentése szerint a földmozgások epicentruma a fővárostól, Port-au-Prince-től mintegy 125 kilométerre nyugatra, Saint-Louis-du-Sud város közelében volt, a rengések fészke pedig viszonylag sekély mélységben, 10 kilométerre a földfelszín alatt lehetett. A hétvégi rengések – amelyeket nemcsak Hispaniola szigetének keleti felén, a Dominikai Köztársaságban, de helyszíni beszámolók szerint Kubában és Jamaicán is lehetett érezni – még a mintegy háromszázezer ember halálát okozó 2010-es földmozgásnál is erősebbek voltak. 

Az utóbbi, mintegy 8 milliárd dolláros (a Haiti GDP 120 százalékát kivető) anyagi károkat okozó katasztrófából – amely szinte a teljes fővárost a földdel tette egyenlővé – a mai napig nem állt talpra az ország. A helyreállítási munkákat egy éveken át tomboló kolerajárvány, a 2016-os Matthew-hurrikán, valamint legújabban a koronavírus-járvány is hátráltatta. Haiti eközben egyik humanitárius krízisből a másikba zuhant, ami politikai válságok sorozatát idézte elő. Ezek július 7-én az ország elnöke, Jovenel Moise elleni halálos merényletben csúcsosodtak ki.

A helyi polgári védelem vasárnap délután még arról tájékoztatott, hogy a természeti katasztrófának 724 halálos áldozata van. Hétfőn azonban már csaknem 1300 halottról szóltak a beszámolók, ez a szám minden várakozás szerint tovább emelkedhet. Az ország kórházaiban 5700 sérültet ápoltak még hétfőn,

 de számos egészségügyi intézmény már a hétvégi földrengés előtt megtelt betegekkel – főként koronavírus-fertőzöttekkel –, így sok sebesültet a szabad ég alatt, az épületek bejárata előtt vagy az út mentén felállított hordágyakon láttak el. A legnagyobb anyagi károkat Haiti délnyugati térségéből, a Tiburon-félszigeten található Grand'Anse, Nippes és Sud körzetéből jelentették. 

Itt a helyi polgári védelem tájékoztatása szerint csaknem tizennégyezer épület vált lakhatatlanná; lakóházak mellett iskolák, kórházak, templomok és szállodák is összedőltek, emberek ezrei töltötték az éjszakát a szabad ég alatt.

A Dominikai Köztársaságból és Mexikóból élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat küldtek, Kolumbiából, valamint az Egyesült Államokból pedig speciális mentőegységeket indítottak útnak a bajba jutott országba. A haiti kormány azonban óva intette a segélyszervezeteket attól, hogy a sátraikat felállítsák katasztrófa sújtotta területen, és azt kérte a vezetőiktől, hogy a központi szervek utasításait követve, velük együttműködve végezzék a munkájukat. Erre azért is szükségük lehet, mert a Tiburon-félszigetet a fővárossal összekötő útvonalakat július eleje óta fegyveres bűnbandák tartják ellenőrzésük alatt, és a környék több városában is magukhoz ragadták az irányítást. Emiatt a haiti kormány számára is nehézséget okoz, hogy a katasztrófa sújtotta területre orvosokat és gyógyszert szállítson.

Haiti ideiglenes miniszterelnöke, Ariel Henry vasárnap egy hónapos rendkívüli állapotot hirdetett az országban. 

Megfigyelők szerint ez arra is lehetőséget teremt a kevesebb mint egy hónapja hivatalban lévő kormányfőnek, hogy a korábban szeptemberre kihirdetett, ám azóta novemberre áttett választásokat határozatlan ideig elhalassza, és – elődjéhez hasonlóan – hatalmát rendeleti kormányzás útján megerősítse. 

A legfontosabb most az, hogy annyi túlélőt mentsünk ki a romok alól, ahányat csak tudunk

 – nyilatkozta vasárnap Ariel Henry, hozzátéve, hogy egészen addig nem kér segítséget a nemzetközi közösségtől, amíg a hatóságoknak nem sikerül pontosan felmérniük a természeti katasztrófa okozta károk mértékét.