Az afganisztáni kudarcról kérdezték a szenátusban a háborús erőfeszítések vezetőit, így többek között Lloyd Austin hadügyminisztert, Mark Milley-t a vezérkari főnökök tanácsának elnökét és Frank McKenzie-t a központi parancsnokságtól – írja a Reuters.
A katonai vezetők egymásnak és Joe Biden korábbi megszólalásainak is ellentmondó vallomásokat tettek. Austin szerint a gyors összeomlás mindenkit meglepett, különösen az amerikaiak által kiképzett afgán hadsereg tehetetlensége.
Milley és McKenzie arról beszéltek, hogy ők azt javasolták az elnöknek, hogy legalább 2500 amerikai katona – amennyi Biden beiktatásakor az országban volt – maradjon Afganisztánban. Biden egy augusztusi interjú során tagadta, hogy emlékei szerint erre vonatkozó tanácsot kapott volna.
A republikánus Joni Ernst szerint Biden döntése, hogy betartja a Trump által kötött, feltétel nélküli amerikai kivonulásról szóló megállapodást az amerikai erőfeszítések feláldozása volt, egy olyasvalamiért, amiről az elnök azt gondolta, egy olcsó politikai győzelem lesz. Ez a számítása Bidennek nyilvánvalóan nem jött be, az elnökkel elégedett szavazók száma a fiaskó óta zuhanórepülésbe kezdett.
A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának vezető republikánus tagja, James Inhofe az eseményeket az elnök által kreált horrorként írta le. John Psaki, a Fehér Ház szóvivője szerint az elnök többféle nézőpontot képviselő tanácsokat kapott tábornokaitól, melynek eredményeként arra jutott, hogy a maradás a harcok fellángolásához vezetne.
Milley ugyanakkor arról beszélt, hogy már 2020 vége óta a katonai vezetők többször is figyelmeztették a Fehér Házat, hogy a gyors, feltétel nélküli kivonulás a tálib hatalomátvétel az afgán kormány összeomlását előzheti meg. Az egy évvel ezelőtti helyzetértékeléséhez a tábornok a későbbiekben is ragaszkodott.
Tom Cotton republikánus szenátor megkérdezte Milley-t, hogy akkor miért nem mondott le, amire a tábornok azt válaszolta, hogy az elnöknek nem kell egyetértenie a katonák tanácsaival, ugyanakkor a katonák sem dönthetnek önállóan arról, hogy milyen parancsokat hajtanak végre és milyeneket nem. Noha a katonai vezetők azt nem feltétlenül tudták megmondani hogy a háborús erőfeszítések hol csúsztak félre, a Milley szerint fontos stratégiai tanulságokat sikerült levonni a konfliktusból.
A republikánusok igyekeztek a 20 éves háború összes hibáját a Biden-kormány nyakába varrni, amivel szemben a demokrata Elizabeth Warren szólalt fel, aki szerint képtelenség, hogy 20 évig minden jól menjen és aztán pár hónap alatt változzon meg a helyzet. A hadügyminiszter az amerikai katonák által végrehajtott, 124 ezer embert kimenekítő erőfeszítés dicséretével kívánt szépíteni a helyzeten, amiről Milley is elismerte, hogy siker volt, ám mint mondta, maga a kivonulás viszont stratégiai kudarc volt, mely a Talibán kezére adta az országot. A tábornok szerint az iszlamista szervezet nem szakított az al-Kaidával sem, így akár egy éven belül támadás érheti az Egyesült Államokat.
Austin védelmébe vette a terroristák elleni fellépést drónok segítségével, annak ellenére, hogy a múlt hónapban az egyik ilyen támadás 10 polgári áldozatot követelt, mondván az ilyen akciókat támogató források számos helyről érkeznek, melyek nem feltétlenül igénylik az amerikai katonai jelenlétet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.