Kereskedelmi háborúra készül az EU

Miután Nagy-Britannia továbbra sem hajlandó betartani a brexitmegállapodásban foglaltakat, és úgy tűnik, az Európai Unió által kidolgozott kompromisszumos megoldást is kevésnek találja, hétfőn öt tagállam – Franciaország, Németország, Hollandia, Olaszország és Spanyolország – diplomatái találkoztak a kérdésben az uniót képviselő Maroš Šefčovičcsal, akit arra kértek, dolgozzon ki készenléti tervet az esetleges kereskedelmi háborúra – írta meg csütörtökön a Financial Times, egy nappal a pénteki találkozó előtt, ahol Šefčovič David Frost brexitügyi miniszterrel tárgyal.

A britek a kilépési megállapodás részeként elfogadott északír protokollal nem hajlandók együtt élni, annak életbe léptetését többször is egyoldalúan halasztották 

és a szerződés 16-os cikkelyének életbelépését is felvetették. Ez lehetőséget teremtene a szabályok egyoldalú felfüggesztésére, ugyanakkor annak életbelépése a másik fél számára válaszlépések foganatosítását is engedélyezi.

A régóta húzódó vita hátterében az ír békefolyamat és a brexit közötti ellentétek állnak, lévén az előbbi az ír–északír határ de facto megszűnésén, utóbbi a brit–EU határ újbóli létrehozásán alapul. 

Az ellentét feloldására hivatott északír protokoll értelmében így a vámellenőrzésekre Nagy-Britannia és Észak-Írország között kellene sort keríteni, amire azonban a brit kormány az átmeneti időszak lejártával sem hajlandó, továbbá azt is sérelmezi, hogy az északír ügyekben az Európai Unió bíróságának (ECJ) joghatósága továbbra is fennáll.

A sorozatos brit követelések az északír protokoll újratárgyalására végül odáig vezettek, hogy az Európai Unió jelentős kompromisszumokat tartalmazó javaslattal állt elő szerdán, mely nagyban könnyítené a brit–északír áruforgalmat, de az ECJ ügyében nem engedett. Ugyanakkor a Politico szerint az unió a brit várakozásoknál komolyabb engedményeket ígért a tervezetben, így a labda most Boris Johnson térfelén pattog, akinek el kell döntenie, hogy a kemény fellépés után hajlandó-e kompromisszumra.

A problémát az jelenti, hogy a kérdés rendezése gyengének láttathatja a brit kormányfőt, és eltünteti a lehetőségét annak, hogy a brexit a következő választásokig a brit politika fő kérdése maradhasson. Tekintve, hogy a konzervatívok észak- és közép-angliai sikereik nagy részét köszönhetik a kérdés napirenden tartásának, a választási matematika szempontjából ez nem biztos, hogy jó döntés a kormányfő részéről. További nehézségekhez vezethet az is, hogy 

az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) azzal fenyeget, hogy kilép a békefolyamat alapját jelentő hatalommegosztási egyezményből, ha nem születik radikálisan új megállapodás, 

ezzel új északír választás kiírását hozva. Mindez ahhoz is vezethet, hogy amennyiben a három unionista párt között megoszlanak a szavazatok, úgy a Sinn Féin nyerheti a választást és adhatja a terület első miniszterét, történetében először. Észak-Írországban egyébként májusban mindenképp választásokat tartanak.

Ezzel szemben a 16-os cikkely életbelépését követő EU-válaszcsapások és viták hónapokig húzódhatnak, így remek belpolitikai munícióval szolgálhatnak Johnson számára, ám hosszabb távon akár 

a britek és az EU közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás végét is jelenthetik, ami szabad utat nyitna az unió részére vámok bevezetésére a brit exporttal szemben. 

A brit–EU kapcsolatok megromlása emellett könnyen vezethet az amerikaiakkal fenntartott viszony romlásához is, lévén Joe Biden is ír gyökerekkel rendelkezik, és az északír békefolyamat lelkes támogatója.

Tekintve, hogy Nagy-Britannia sorozatosan szegi meg szerződéses kötelezettségeit a brexit részét képező északír protokoll kapcsán, a megállapodás gátja lehet az országgal szembeni bizalom is. Miután a The Guardian szerdán megírta, hogy 

a brit kormány sosem tervezte a szerződés betartását, Guy Verhofstadt Twitter-bejegyzésben tette fel a kérdést, mi értelme van egy ilyen országgal szerződést kötni. 

Hasonló kérdések Šefčovičban is felmerültek, aki szintén felteszi a kérdést, miért kellene újabb szerződéseket kötnie az uniónak Nagy-Britanniával, ha az a korábbiakat sem tartja, be. Hozzátette, hogy ezek alapvető kérdések, és sosem gondolta volna, hogy ilyenek az Egyesült Királyság kapcsán felmerülhetnek.

Ugyanakkor Theresa May egykori brit miniszterelnök tanácsadója arról beszélt, az, hogy az unió egyáltalán hajlandó engedményeket tenni az agresszívan fellépő Johnsonnak, azt a benyomást keltheti a brit félben, hogy a kemény fellépés az egyetlen, ami működőképes lehet.