Félnek a szomszédaiktól, fegyverkezésbe kezdenének a japánok

A tokiói kormány pénteken kérvényezte, hogy 770 milliárd jennel, azaz mintegy 2202 milliárd forinttal növelhesse az idei védelmi költségvetést, mert aggódik Kína, Oroszország és Észak-Korea katonai tevékenysége miatt.

A kérvényt a parlamentnek is el kell fogadnia. Ha ez megtörténik, akkor az idei év katonai kiadásai (6,1 trillió jen) 15 százalékkal lesznek magasabbak a tavalyinál (5,31 trillió jen).

A védelmi minisztérium jelezte: az összeget arra fordítják, hogy felgyorsítsák a 2022-es költségvetésben szereplő, egyes kulcsfontosságú felszerelések telepítését. 

A cél az, hogy Japán felkészültebb legyen az észak-koreai rakétafenyegetéssel és Kína tengeri terjeszkedésével szemben 

– mondták el tisztségviselők.

Tokiót az is aggasztja, hogy Kína és Oroszország nemrég közös katonai tevékenységet végzett légtere és felségvizei közelében. 

A kibővített költségvetésben közel 100 milliárd jent irányoznak elő a PAC-3 mobil rakétaelhárító rendszer továbbfejlesztett változatára és a hozzá kapcsolódó felszerelésekre. Emellett több mint 800 milliárd jent fordítanának felderítő repülőgépek és felszerelések beszerzésének felgyorsítására.

Japán az elmúlt időszakban erősítette védelmi kapacitásait a délnyugati területein, köztük az Isigaki szigeten, ahol új katonai támaszpontot építettek ki. 

A 2021-es, kibővített védelmi költségvetés alig haladja meg Japán bruttó hazai össztermékének egy százalékát. Kisida Fumio japán miniszterelnök jelezte: 

kész megduplázni a katonai kiadásokat, hogy az ország alkalmazkodhasson a romló biztonsági környezethez.

Japán védelmi költségvetése és képességei folyamatosan nőttek azóta, hogy Abe Sindzó japán miniszterelnök hivatalba lépett 2012 decemberében. Az alkotmány újraértelmezésével Abe kormánya lehetőséget teremtett arra, hogy a japán önvédelmi erők nemzetközi ügyekbe avatkozzanak bele.