A magyarok – ha lehetőségük lenne rá – 58 évesen mennének nyugdíjba, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen tíz évvel idősebb korukban történik majd meg – derül ki a K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív felmérésből, amelynek eredményeit egy mai háttérbeszélgetésen mutatta be a pénzügyi szolgáltató.
A kutatás eredményei alapján a koronavírus-járvány jelentős hatást gyakorolt a takarékoskodásra, az öngondoskodásra is. „A többség, a megkérdezettek 60 százaléka azt mondta, hogy
a pandémia hatására kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire, szemben az egy évvel korábbi 40 százalékkal.
Éles különbségekre is rávilágított a járvány: a hosszú távra tervezők 66 százaléka a kisebb összegű megtakarítást is fontosnak tartja. Azoknak a körében, akiket anyagilag nagyon rosszul érintett a pandémia, csak 33 százalékuk mondta ezt lényegesnek” – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák vezetője.
Hozzátette:
“A járvány miatt változott a megtakarítási célok rangsora. Bár kedvező, hogy az öngondoskodás a legfontosabbak közé tartozik, de kevesebben tartalékolnak a nyugdíjas éveikre.
A felmérés alapján konkrét cél nélkül, biztonsági tartalékra a válaszadók 41 százaléka gyűjt, így a célok toplistáján továbbra is ez az első – igaz, a tavalyi több mint 50 százalékos értékhez képest csökkenés következett be. “Bár mindkettő növekedést mutat a tavalyi évhez képest, helycsere történt a dobogón. Idén már a lakáscél lett a második 33 százalékkal, míg a nyugdíjcélú megtakarítás harmadik helyre került 32 százalékkal. Egy évvel korábban a nyugdíjcél 28, a lakás pedig 26 százalékot ért el” – mondta el Székely Pálma.
Ami az időskori jövedelem forrásait illeti, tízből hatan számítanak arra, hogy az állami juttatásból fognak megélni nyugdíjasként,
az állami nyugdíj összege pedig a válaszadók várakozásainak átlaga szerint a jelenlegi fizetés 47 százaléka lesz. Mindössze 29 százalék várja azt, hogy az állami nyugdíjból jól meg tud majd élni, miközben a válaszadók 46 százaléka vélekedett úgy, hogy az állami nyugdíj mellett támaszkodik majd más forrásra, például az addig felhalmozott megtakarításaira is. Az öngondoskodási alternatívák közül a 20 százalékos adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítással az állami nyugdíjra számítók 19 százaléka takarékoskodik.
Ennél népszerűbbnek számít az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, de sokan az ingatlanukból származó jövedelmet tekintik lehetséges plusz forrásnak.
A kutatásból kiderül az is, hogy a megkérdezettek átlagosan havonta 269 ezer forintot tartanának elegendőnek nyugdíjas éveikben, ehhez pedig 22 millió forintot kellene összegyűjteniük a korhatár eléréséig.
Ez a növekedés az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékpontot jelent, és meghaladja az infláció mértékét. A megtakarítási hajlandóság terén viszont Székely Pálma szerint bőven van tér a fejlődésre. Biztató ugyanakkor, hogy a K&H saját tényadatai szerint egyre korábban kezdik meg az időskorra történő takarékoskodást az érintettek: ez többek között abból látható, hogy az idén az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagos életkora 43 év alá csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.