Erőszakhullámot hozott a rendvédelmi költségek csökkentése

Az erőszakos bűncselekmények terjedése a rendőrség finanszírozásának csökkentését sürgető hangok elhalkulását hozta az Egyesült Államokban, miután több demokrata vezetésű város is kénytelen volt újragondolni stratégiáját – írja a The Times.

A rendőrség számára juttatott pénzek csökkentését követelő mozgalom azután született meg, hogy George Floydot meggyilkolták letartóztatása közben Minneapolisban, ahol ennek hatására csökkent is a bűnüldözésre szánt összeg, de ezt később a megugró gyilkosságok miatt vissza kellett fordítani.

A gyilkosságok, nemi erőszakok és rablások száma csúcsot döntött a tavalyi évben számos városban és valószínű, hogy az idei évben tovább növekszik, bár ennek az oka nem csak a rendőrségeknek juttatott pénzek csökkenése, hanem a koronavírus-járvány miatti feszültség is.

A demokrata városvezetők így gyorsan kihátráltak a bűnüldözésre szánt költségvetés csökkentését és a megtakarított pénz szociális intézkedésekre fordítását követelő mozgalom mögül. New Yorkban a polgármesterválasztást az egykori rendőrfőnök Eric Adams nyerte, aki a törvény és rend helyreállítását ígérte, miután Bill de Blasio – aki a szabályok szerint harmadjára már nem indulhatott a polgármesteri székért – 317 millió dollárral csökkentette a rendőrségnek járó összeget, a kritikusok szerint a bűncselekmények számának növekedését hozva ezzel.

Chicagóban Lori Lightfoot is vágott a rendvédelmi büdzsén, ám később szövetségi segítséget kellett kérnie a gyilkosságok száma 4,5 százalékos, a szexuális erőszakok száma pedig 29 százalékos mértékben növekedett.

San Fransiscóban London Breed polgármesternek kellett visszakoznia, aki 120 millió dollárral tervezte csökkenteni a rendőrség költségvetését két év alatt, miután a bűncselekmények száma kilőtt.

A rendőrség finanszírozásának megvonását követelő mozgalom sem egységes, 

a szélsőségesek például az egész intézményt megszüntetnék, míg a mérsékeltek szerint jobb lenne, ha a például a mentálhigiéniás feladatok nem feltétlenül a sokszor erőszakosan fellépő és a kérdésben járatlan rendőrökre hárulnának, miután hasonló esetek sokszor vezettek már tragédiához és ennek megfelelően a kiadásokat is átalakítanák.

Mindenesetre az üzenet sok demokrata párti stratéga szerint ártott a tagállami és alacsonyabb szintű választásokon tavaly novemberben, amikor Joe Biden megnyerte az elnöki címet, különösen, hogy egybeesett az erőszakos bűncselekmények növekedésével.

Az idei év a gyilkosságok számának csúcsát hozta Austin, Baton Rouge, Indianapolis, St Paul, Toledo, Philadelphia, Louisville, Columbus, Albuquerque, Tucson, Rochester és Portland városában, de Milwaukee és Nashville is valószínűleg szomorú rekordot dönt az év végéig. Az ország három legnagyobb városa – New York, Los Angeles és Chicago – szintén azzal kénytelen szembenézni, hogy évtizedek óta nem látott mennyiségű emberölés történik területén.

Az igazságügyi tárca 1,6 milliárd dolláros alapot hozott létre az erőszakos bűncselekmények csökkentésére és megelőzésére. William Bratton egykori Los Angeles-i és New York-i rendőrfőnök szerint a költségvetések csökkentése rosszat tett a rendőri morálnak, miközben a járvány tovább növelte a nyomást a rendőri erőkön. 

Ráadásul a folyamatot elindító rendőri erőszak tovább növelte az egyenruhásokkal szembeni ellenérzéseket, így az együttműködési hajlam is csökkent a lakosság részéről, megnehezítve a bűnözők elfogását. 

A bizalom helyreállítása célját azonban a rendőrségnek juttatott magasabb összegek önmagukban nem tudják elérni.