A hétvégén Liverpoolban gyűlnek össze a G7 országok külügyminiszterei a soros brit elnöki időszak utolsó nagyszabású eseményére. A brit külügyminisztérium szombati közlése szerint a találkozón a résztvevők demonstrálni kívánják egységes fellépésüket a világpolitikában tapasztalható rosszhiszemű magatartási formákkal szemben, beleértve Oroszország Ukrajnával szembeni megnyilvánulásait.
A találkozót Liz Truss brit külügyminiszter beszéde vezette fel, amit azonban még nem Liverpoolban, hanem a londoni Királyi Külügyi Intézetben, székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban tartott. A beszédében Truss leszögezte, hogy a globális gazdasági befolyásért folyó harc immár teljes lendülettel zajlik, és e küzdelemben Nagy-Britanniának barátaival együtt a szabad világ élvonalában kell maradnia.
A brit külügyminiszter a liverpooli értekezleten hangsúlyozni kívánja annak fontosságát, hogy a demokratikus országok világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz, alternatívát kínálva a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás helyett. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelyeknek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai össztermékük (GDP) 10 százalékát. Az utóbbi időben megszaporodtak a kínai Egy út, egy övezet programmal szembeni kritikák és Japántól az Európai Unión át az Egyesült Államokig egyre többen igyekeznek a programmal szemben alternatívát kínálni.
A liverpooli találkozó előtt Truss a BBC-nek is interjút adott, melyben
arra a kérdésre, hogy mennyire tart valószínűnek egy orosz katonai inváziót Ukrajna ellen, válaszában arról beszélt, hogy a G7 célja elrettenteni Oroszországot a lépéstől.
A brit külügyminiszter szerint stratégiai hiba lenne Oroszország részéről egy ilyen lépés, és ha bármi ilyesmi történne, annak súlyos következményei lennének. Arra a kérdésre, hogy kizárja-e a katonai válaszlépést az Ukrajna elleni orosz invázió esetére, Liz Truss kitérően úgy válaszolt: Nagy-Britannia máris együttműködik Ukrajnával védelmi és biztonsági kérdésekben. Hozzátette: a héten találkozott ukrajnai hivatali partnerével, és Ben Wallace brit védelmi miniszter is Ukrajnában járt nemrégiben, vagyis Nagy-Britannia máris támogatást nyújt Ukrajnának.
A brit külügyminiszter szerint London segítséget nyújt annak eléréséhez is, hogy Ukrajna energiaellátása ne kizárólag az oroszországi szállításoktól függjön. Kitért viszont azon kérdés elől, hogy egyetért-e a brit fegyveres erők vezérkari főnökének minapi kijelentésével, miszerint ha Oroszország katonai akciót indít Ukrajna ellen, az potenciálisan a második világháború óta nem látott súlyosságú konfliktushoz vezethet. Azt hangsúlyozta azonban válaszában, hogy rendkívül súlyos fejlemény lenne, ha Oroszország ilyen akcióra szánná el magát. Szerinte Moszkva részéről ez a lépés stratégiai hiba lenne, ami súlyos következményekkel járna Oroszországra nézve.
Az Északi Áramlat 2 kapcsán kiemelte, hogy abszolút szükségszerűség az orosz földgáz- és energiaszállításokkal szembeni függés csökkentése, részeként egy olyan átfogó stratégiának, amelynek célja a nem piaci alapon működő gazdaságokkal, a világpolitika rosszhiszemű szereplőivel szembeni függés általános csökkentése. Utalt arra is, hogy a G7 találkozón ezt a kérdést Németországnak is fel fogja vetni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.