Egyre többen vásárolnak fegyvert Ukrajnában, hogy megvédjék magukat

Noha a február 16-ra beharangozott Ukrajna elleni orosz támadás elmaradt, a háborús médiazaj még sem ült el, sőt, a legújabb nyugati értesülések arról szólnak, hogy Moszkva az olimpiai záróünnepség után lendül támadásba. A Kreml folyamatosan cáfolja az esetleges invázió lehetőségét, egyes csapatait elkezdte visszavonni az ukrán határ közeléből, de a NATO-ban nem hisznek neki. Mindeközben az Ukrajnában élők azt találgatják, beigazolódnak-e a legvészjóslóbb forgatókönyvek, lesz-e háború?

Pánik nem, ijedtség inkább jellemzi az ukrajnai hétköznapokat

Ez a legkülönfélébb módokon nyilvánul meg. Egyes cikkek arról szólnak, hogy egyre többen vásárolnak fegyvert, elsősorban önvédelmi célból. 

Amennyiben kitörne egy háború, megvédhessék magukat a fosztogatóktól. 

Az országban egyébként is nagyon sok az illegálisan tartott fegyver, a feketepiacon különösebb gond nélkül hozzá lehet jutni, sok esetben a frontról leszerelt katonák csempésznek ki fegyvereket. A szélsőséges csoportosulások is bőven rendelkeznek fegyverekkel, ezért is jelentenek részarányukhoz képest sokkal nagyobb veszélyt. Szintén az ijedelem jele lehet, hogy a megszokottnál nagyobb számban igényelnek útlevelet az itt élők. Annak kevesebb az esélye, hogy világot szeretnének látni, sokkal inkább biztonságot nyújt, hogy baj esetén el lehetne hagyni az országot. Persze arról sem feledkezhetünk meg, hogy milliók dolgoznak külföldön.

Az ukrán vezetők egyébként is igyekeznek mindenkit nyugalomra inteni. Ritka kivétel, de ebben egy platformon van most Kijev és Moszkva, hiszen a szomszédos országban sem győzik hangsúlyozni azt, hogy nem terveznek katonai fellépést Ukrajnával szemben. 

Washington, Nagy-Britannia és szövetségesei azonban nem hisznek az oroszoknak. 

A nyugati sajtó nagy része megvan győződve arról, hogy a háború elkerülhetetlen. Mindezt ráadásul amerikai és brit titkosszolgálati információkra alapozzák. A pánikot pedig csak gerjesztik azáltal, hogy bezárják ukrajnai külképviseleteiket vagy elköltöztetik azt a fővárosból, állampolgáraikat sürgősen hazatérésre szólítják fel. Felmerült, hogy hétfőtől leállhat a nemzetközi légi közlekedés Ukrajnában, mert a biztosítók nem vállalnak garanciát az ukrán légtérért, de a kijevi kormány beavatkozása révén végül csak néhány társaság törölte kijevi járatát. 

Érdekes, hogy a nyugati hatalmak éppen most élezték ki a helyzetet 

– mondják a háborús feszültségről itteni elemzők. Ukrajna szövetségesei a feszültséget ugyan szítják, de az USA és a NATO is világossá tette, katonákat nem áll szándékában harcba küldeni, csupán haditechnikát biztosít. Németország és Izrael azt sem. Az Ukrajnában élők már megtanultak együtt élni a folyamatos háborús zajjal és annak negatív következményeivel. A 2014-es Euromajdant követő krími és donbászi cselekmények óta állandósult a konfliktus, ami olykor csak parázslik, de bármikor lángra kaphat. Annak, hogy az országon belül koránt sincs akkora pánik, mint azt a média sokszor tálalja, legfőbb oka az, hogy most nincs általános mozgósítás. Nem úgy, mint 

2014-ben a donbászi konfliktus kezdetén, amikor a behívások elől menekülve sokan hagyták el a szülőföldjüket Kárpátalján is. 

Kijev is igyekszik nyugtatni a kedélyeket, mert az ukrán vezetés is tisztában van azzal, hogy a helyzet elmérgesedése tovább rontja az amúgy sem rózsás gazdasági és szociális helyzetet.

Ezt pedig mindenki megsínyli, akár Kárpátalján él valaki, akár Kijevben, vagy bárhol másutt. 

A háborús hírek hatására jelentősen gyengült az ukrán fizetőeszköz

Gyenge lábakon áll a hrivnya árfolyama, mindennek emelkedik az ára, gyorsul az infláció. Egyes külföldi riportok szerint az emberek megrohamozták a boltokat, készleteket halmoznak fel az alapvető cikkekből, tele tankolják autóikat. Ez már csak azért sem jellemző kép, mert az ukránok többségének nincs annyi pénze, hogy ezt megtegye. 

Visszatérve az utóbbi hetek háborús feszültségére, minden józan gondolkodású elemző úgy véli, az a legfontosabb, hogy a konfliktust békés úton, diplomáciai eszközökkel rendezzék. 

Ennek legfőbb módja a minszki egyezmények végrehajtása lenne, ami évek óta egy helyben topog. 

Az első minszki paktumot 2014 szeptemberében az EBESZ közreműködésével hozták tető alá, fő célja az akkortájt eszkalálódó véres konfliktus megállítása volt, ami csak részben sikerült, mert 2015 januárjában kiújultak a harcok, ezért februárban aláírták Minszk-2-t, de már a normandiai négyek nyomására. Akkor az arra jó volt, hogy tűzszünetet léptessenek életbe, igaz, teljesen egy pillanatig sem hallgattak el a fegyverek, szórványos harcokról állandóak a jelentések, csak eddig ezzel kevesebbet foglalkozott a világ. A megállapodás politikai része azonban egy helyben topog. A minszki megállapodások mostani formájában történő megvalósítása Moszkva politikai győzelmét jelentené, egyúttal Ukrajna kapitulációját, figyelmeztetnek kijevi elemzők.

Miről is van szó? Nos, Kijevnek alkotmányban kellene rögzítenie a donbászi térség felkelők uralta területeinek kvázi autonómiáját, amire az oroszbarát Ellenzéki Platform – Az Életért párt kivételével egyetlen komoly ukrán politikai erő sem hajlandó. A lakosság elutasítottsága is magas, egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka szerint újra kell fogalmazni a minszki paktumot. Ám ebbe Moszkva aligha egyezne bele. Sőt, Vlagyimir Putyin meglebegtette, amennyiben sokáig marad még a mostani helyben toporgás, akkor ők mérlegelni fogják a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” egyoldalú elismerését. 

Olaf Scholz német kancellár erre tömören csak annyit mondott, mindez politikai katasztrófával érne fel. Alighanem igaza van. Ugyanakkor a minszki egyezményeken kívül egyéb életképes megoldás pillanatnyilag nem létezik. Kijevnek pedig már csak azért sem lehet érdeke a dokumentumban foglaltak ilyetén való megvalósítása, mert azzal saját politikai jövőjét veszélyeztetné, hiszen a Donyec-medencei lakosság reintegrálásával ők újra részesei lennének az ukrán jogrendnek, becsatlakoznának a választásokba, s jelentősen átírnák a belpolitikai erőviszonyokat, elsősorban az oroszbarát erők javára. Berlin és Párizs minden erejével azon van, hogy rábírja Kijevet a minszki megállapodások betartására, ám mint látjuk, eddig kevés sikerrel. A legújabb moszkvai „vezércsellel” pedig most már az óra is ketyeg. 

Hogy milyen irányba mozdul el a konfliktus, nehéz megjósolni. Az viszont rossz jel, hogy a legfrissebb hírek a frontvonalban zajló harcok kiújulásáról szólnak. 

Csütörtökön az ukrán védelmi erők és a felkelők egyaránt arról számoltak be, hogy támadások érték őket a másik fél részéről. Ebben a végletekig kiélezett szituációban ez csak olaj lehet a tűzre. Még akkor is, ha a szakértők szerint egy totális konfrontáció nagyon megviselné mindkét ország gazdaságát. Az ukrán gazdaság egyébként is törékeny állapotáról és kiszolgáltatottságáról már volt szó, de egy háború jelentette hatalmas emberáldozat és pénzügyi veszteség az erősebb orosz gazdaságot is padlóra küldheti, nem beszélve a várható nemzetközi szankciók súlyos hatásairól.