Elemzők: Oroszországnak nem érdeke a katonai összecsapás

Elemzők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek súlyos politikai árat kellene fizetnie azért, ha az ukrán határon kialakult konfliktus orosz áldozatokkal járna – írja a CNBC.

Oroszország több mint 100 ezer katonát vonultatott fel a szomszédos Ukrajnával közös határon decemberben, ami nemzetközi riadalmat váltott ki, a NATO is valós veszélynek ítélte a konfliktus kirobbanását. A Kreml tagadta a feltételezéseket, a hadsereg felállítása a határon azonban a Krím félsziget 2014-es orosz inváziójának és elfoglalásának emlékét idézte fel.

Putyinnak nem áll szándékában Ukrajna nagy részének elfoglalása, mert nem akarja, hogy nagyszámú orosz áldozattal járjon egy esetleges összecsapás – véli Bradley Bowman amerikai elemző.  Hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők sokat fejlődtek az évek során, és ma már ők is harcképesek.

Ha Oroszország belefolyna egy elhúzódó háborúba, az veszélyeztetné azt a széles körű szavazói bázist, amelyre Putyin több mint 20 éve támaszkodik

 – mondta Andrej Kolesnyikov, a Carnegie Moszkvai Központ vezető munkatársa.

Úgy véli, egy katonai konfliktusnak politikai következményei lennének Putyinra nézve odahaza, és jelentősen aláásná a Kreml támogatottságát.

„Az oroszok nem hajlandók viselni egy háború árát”

 – írta Kolesnyikov a Twitteren.

A Kreml egyéb eszközöket is bevethet a közvetlen katonai támadáson kívül

Az elemzők egyöntetű álláspontja szerint Putyinnak nem érdeke egy katonai összecsapás. Úgy vélik, Putyin inkább a tárgyalóasztalnál kívánja elérni a célját – azt, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz –, ezt a kérést azonban az Egyesült Államok és a Nyugat is elutasította.

Ha Putyin békés úton, tárgyalásokkal nem tudja elérni, hogy Ukrajna ne legyen NATO-tagállam, akkor Oroszország forgatókönyvében merényletek, mérgezések és puccsok szerepelhetnek

 – mondták.

A Kreml számára az egyéb hadviselési eszközök széles tárháza áll rendelkezésére: kiber- és hibrid hadviselési formáin is sokat fejlesztett az elmúlt években, az információs hadviselést már most is alkalmazza. Legutóbb január 14-én érte kibertámadás az ukrán oktatási tárca, a kormány, a külügyminisztérium, az energetikai, a sport- és az agrárminisztérium, valamint az állami katasztrófavédelem honlapját. 

Még ha Oroszország a támadás mellett döntene is, egyéb eszközöket is bevethet, például rakétatámadásokat intézhet Ukrajna irányába, anélkül, hogy az ország területére belépne és új területeket foglalna el

 – mondta Bowman.