BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Izraeli közvetítésben bízik Ukrajna, az EU elfogadta a szankciókat

Az ukrán válság legfrissebb fejleményei.

Izrael támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását, tette közzé szerdán az izraeli külügyminisztérium. Az állásfoglalás Oroszországot nem említi.

Izrael nyugalomhoz vezető diplomáciai megoldásban reménykedik, és kész segíteni, ha erre felkérik

– közölték Jeruzsálemben. A külügyminisztérium közleménye kiemeli az Ukrajnában élő izraeliek és a zsidó közösség iránti aggodalmakat is. 

Izrael osztja a nemzetközi közösség aggodalmát a kelet-ukrajnai lépésekkel és a helyzet súlyos eszkalációjával kapcsolatban

– hangsúlyozza a minisztérium Twitter-fiókjában is közzétett nyilatkozat. 

Izrael kész haladéktalanul szükségleteinek megfelelő humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának, és ebben a kérdésben kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal

– olvasható a közleményben, amely ismételten a diplomáciai erőfeszítésekhez történő visszatérésre szólít fel. 

A The Jerusalem Post című, angol nyelvű izraeli lap kiemelte, hogy a külügyi tárca közleménye nem említi meg Oroszországot. 

Az Ukrajna területi integritását és szuverenitását támogató nyilatkozat másfél nappal azután született meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte Ukrajna két régiójának függetlenségét. A lap szerint Jeruzsálem ajánlata a diplomáciai közvetítésre azért fontos, mert Kijev többször kérte a múltban Jeruzsálem segítségét. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök kétszer is beleegyezett ebbe, de Putyin visszautasította ajánlatát, ahogyan Naftali Bennett kormányfő októberi kísérletei sem vezettek eredményre. 

Kijev Jeruzsálemet semleges közvetítő félnek tekinti, mert jó kapcsolatokat ápol Kijevvel és Moszkvával is, bár Törökországot is felkérték hasonló feladatra a lap diplomáciai forrása szerint.

Jeruzsálem óvatosan foglal állást az orosz-ukrán feszültség ügyében, mert Oroszország jelentős katonai erőkkel bír Izrael északi határánál, Szíriában, és mert aggódik a nagy lélekszámú oroszországi és ukrajnai zsidó közösségekért. 

Izrael fontosnak tartotta a Nyugathoz igazodást és Ukrajna támogatását. A The Jerusalem Post forrása szerint a kormányzat szerdai megbeszélésein részt vevő összes fél, köztük a miniszterelnöki hivatal, a külügyminisztérium, Avigdor Liberman pénzügyminiszter és a biztonsági szervek is egyetértettek a nyilatkozat kiadásával.

 

Célzott szankciók

Az Európai Unió célzott szankciós csomagot fogadott el válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a két délkelet-ukrajnai szakadár terület, Donyeck és Luhanszk függetlenségét, és csapatokat küld a térségbe, közölte az uniós tanács szerdán. 

A szankciós kereten belül az EU kiterjesztette a korlátozó intézkedések hatályát az Orosz Állami Duma mind a 351 tagjára, akik február 15-én megszavazták Vlagyimir Putyin orosz elnök felhatalmazását Donyeck és Luhanszk függetlenségének elismerésére. 

Az EU célzott korlátozó intézkedéseket vezet be további 27, magas rangú orosz személlyel és szervezettel szemben, aki, illetve amely szerepet játszott Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásában vagy veszélyeztetésében.

Ide tartoznak olyan döntéshozók, mint például orosz kormánytagok, akik részt vettek a jogellenes döntésekben, bankok és üzletemberek, akik pénzügyileg támogatták az orosz hadműveleteket a szakadár területeken, valamint magas  rangú katonatisztek, akik szerepet játszottak az inváziós és destabilizációs műveletekben – közölték. 

A korlátozó intézkedések vagyoni eszközök befagyasztását jelentik, ezenkívül korlátozzák a donyecki és a luhanszki területekkel fennálló gazdasági kapcsolatokat is. Importtilalmat rendelt el az EU a két szakadár területről származó árukra, kereskedelmi és beruházási korlátozásokat vezet be bizonyos gazdasági ágazatok esetében, megtiltja idegenforgalmi szolgáltatások nyújtását, valamint bevezeti bizonyos áruk és technológiák exporttilalmát is. 

A Tanács úgy határozott továbbá, hogy ágazati tilalmat vezet be Oroszország, a kormánya és az orosz központi bank finanszírozására.

Az intézkedés azt kívánja megakadályozni, hogy az orosz állam és kormány hozzáférjen az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz, szolgáltatásaihoz, illetve akadályozni kívánja ezzel a helyzet elmérgesedését szolgáló és agresszív politikák finanszírozását. 

Az uniós tanács közleményében leszögezte: az EU felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az érintett területek függetlenségének elismerését, tartsa be kötelezettségvállalásait, a nemzetközi jogot, és térjen vissza a normandiai formátum, valamint az EBESZ-en belüli háromoldalú kapcsolattartó csoport megbeszéléseihez. 

Az EU felszólította továbbá a többi államot, hogy ne kövesse Oroszország jogellenes döntését, és ne ismerje el az érintett területek kikiáltott függetlenségét. 

Az Ukrajna területi egységének megsértése miatt hozott uniós korlátozó intézkedések a szerdai határozattal 555 emberre és 52 szervezetre vonatkoznak.

 

Svájc nem csatlakozott

Svájc egyelőre nem vezet be szankciókat Oroszország ellen a szakadár délkelet-ukrajnai területek elismerése miatt, de továbbra is szavatolja, hogy ne lehessen kijátszani az alpesi ország közbeiktatásával az Európai Unió által elrendelt büntetőintézkedéseket, közölte szerdán a berni kormány. 

A kabinet a közleményében megemlítette, hogy Svájc a Krím-félsziget 2014-es orosz elcsatolása nyomán bevezetett uniós szankciókhoz sem csatlakozott.

Svájc mindazonáltal elfogadhat olyan kötelező intézkedéseket, amelyek az ENSZ, az EBESZ vagy az alpesi ország főbb kereskedelmi partnerei által elfogadott szankciók kikényszerítését biztosítják a nemzetközi joggal összhangban, különös tekintettel az emberi jogokra. 

A kormány emlékeztetett arra, hogy Svájc a nemzetközi jog alapján csakis az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt szankciókat köteles végrehajtani. A svájci jog viszont lehetővé tesz bizonyos termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó embargókat, pénzügyi szankciókat, be- és átutazási tilalmakat vagy ezek kombinációját. 

A berni vezetés elítélte, hogy Oroszország elismerte a szakadár délkelet-ukrajnai luhanszki és donyecki területeket, megsértve ezzel Ukrajna szuverenitását, területi épségét és a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel csak fokozódott a feszültség a válságövezetben. Kijelentette, hogy aggodalommal követi a fejleményeket, és tart a helyzet elmérgesedésétől.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.