Márki-Zay szerint nincs szükség minimálbérre

Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt minimálbérrel kapcsolatos nyilatkozatai arra utalnak, hogy a baloldal "veszélybe sodorná több százezer ember fizetését és kiszolgáltatná őket a multinacionális nagyvállalatoknak a minimálbér eltörlésével" – írta az Origo. A lap emlékeztet: a baloldali pártok frakciói kivonultak a parlamentből tavaly decemberben, és nem szavazták meg azokat a vállalkozói adócsökkentéseket, amelyek lehetővé tették a minimálbér 200 ezer forintra emelését, majd hozzáteszi: Márki-Zay Péter többször is szükségtelennek nevezte a minimálbért, folyamatosan annak árnyoldalairól, és az általa vélelmezett hátrányairól beszélt.

Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se

– reagált még 2020 novemberében, a közösségi oldalára feltöltött videóban az ellenzéki jelölt arra a kérdésre, hogy mekkora összegű minimálbért tartana ideálisnak Magyarországon. 

Márki-Zay a kérdésre tavaly decemberben is visszatért; akkor arról beszélt, hogy a minimálbér növelése, így a 2022-re meghirdetett minimálbér-emelés is, elbocsátási hullámot indíthat a hazai vállalatoknál.

Valójában ennek lesznek olyan áldozatai – a baloldaliaknak is sajnálattal tudomásul kell ezt vennie – hogy a minimálbéremelés az azt jelenti, hogy az a vállalkozó, akinek a dolgozója nem tud kitermelni az eddigi mondjuk 200 ezer helyett mondjuk 300 ezer forintot a vállalat számára, azokat a munkáltató el fogja bocsátani.

Hozzátette: információi szerint az idei minimálbér-emelés miatt hazai vállalkozások ezrei lesznek kénytelen leépítésekbe kezdeni.

6 ezer vállalkozás lesz kénytelen leépíteni embereket a minimálbér növekedés miatt. Sajnos ilyen hatása van. 

Márki-Zay itt ellentmondásba keveredett az egy évvel korábbi állításával is – hívta fel a figyelmet az Origo. A lap kifejtette: 2020 decemberében az ellenzéki jelölt még arról beszélt, hogy nem a minimálbér-emelésnek köszönhető a Magyarországon tapasztalt általános bérnövekedés, hanem annak, hogy nincs elég munkaerő és a vállalatok kénytelenek magasabb bért fizetni, ha meg akarják tartani az alkalmazottakat. Tehát egyszerre állította, hogy a munkáltatók hajlandóak és képesek is egyre magasabb béreket fizetni, illetve azt, hogy képtelenek kitermelni a magasabb minimálbért, ezért elbocsátják az alkalmazottaikat – emelte ki a lap.

Utóbbi állítását még megtoldotta a következővel:

Én személy szerint közgazdászként nem tartom különösen indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért, vannak olyan országok egyébként ahol nincs minimálbér és ott sem éheznek az emberek, ott a piac alakítja ki a béreket.

Az Origo ezzel kapcsolatban emlékeztet: a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok kormányzása alatt hat olyan év is volt, amikor az előző évhez képest csökkent a minimálbér reálértéke, míg a jobboldali kormányzások alatt minden évben nőtt. Míg 2002 és 2010 között 2,5 százalékkal csökkent a minimálbér vásárlóereje, 2010 és 2022 között mintegy 100 százalékkal emelkedett.