A Washingtoni Egyetem kutatása 191 országban és térségben vizsgálta a valóságos globális halálozási adatokat. A halálesetek egy részét a koronavírus okozta, mások a fertőzéshez kapcsolódtak. Ennek az az oka, hogy a koronavírus-fertőzés súlyosbíthatja a már meglévő, más egészségügyi problémákat, például a szív- vagy tüdőbetegséget.
Az alkalmazott mérőszámot többlethalálozásnak nevezik, amely azt mutatja, hogy az elmúlt években a világjárvány kitörése előtti időszakhoz viszonyítva mennyivel többen haltak meg. A becslések szerint a többlethalálozás aránya országonként és régiónként drámai mértékben változott, de a tanulmányban kiszámított átfogó globális arány alapján minden 100 ezer emberre 120 halálozás esett. A számítás szerint a 2020 eleje és 2021 vége közötti két évben
mintegy 18,2 millió haláleset következett be a koronavírus miatt, vagyis háromszor annyi, mint a ténylegesen regisztrált hivatalos 5,9 millió eset.
A kutatás szerint a legmagasabb arányok Latin-Amerikában, Európában és a Szaharától délre fekvő afrikai országok alacsonyabb jövedelmű országaiban voltak. De a halálozások száma néhány magas jövedelmű országban, például Olaszországban és az Egyesült Államok egyes részein is meglehetősen magas volt. A legmagasabb becsült többlethalálozási arányú öt ország között szerepelt Bolívia, Bulgária, Szváziföld, Észak-Macedónia és Lesotho. Az öt legalacsonyabb értékkel pedig Izland, Ausztrália, Szingapúr, Új-Zéland és Tajvan rendelkezett.
A tudósok előrejelzése szerint a világjárványhoz kapcsolódó többlethalandóság a vakcináknak és az új kezeléseknek köszönhetően csökkenni fog. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a pandémiának még nincs vége, és a vírus új, veszélyes változatai is megjelenhetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.