BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az árak befagyasztásával védi a családokat a kormány

Az idei év elejének legnagyobb visszhangot kiváltó intézkedése az árstop bevezetése volt, 2022. február elsejétől hat termék esetében, amit a kormány a koronavírus-járvány miatt fokozódó inflációs nyomás visszaszorításával indokolt.

Feltehetően nincs olyan magyar háztartás, amelyik ne volna érintett, ugyanakkor az eltérő jövedelmi helyzet és fogyasztási szerkezet miatt vannak, akik többet profitálnak az árstopból.

A kormány döntése értelmében az árszabályozás az alábbi alapvető élelmiszerekre terjed ki:
•    kristálycukor,
•    búzafinomliszt (BL 55),
•    finomított napraforgó-étolaj,
•    házi sertéscomb,
•    csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég,
•    ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej.

 

Kinek segít az árstop?

A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es Háztartási költségvetési és életkörülmény-adatfelvételének (HKÉF) adatai szerint 

egy átlagos magyar háztartás cukorra, étolajra, normál és magas zsírtartalmú tejre, baromfihúsra, sertéshúsra és lisztre átlagosan 137,9 ezer forintot költött, egy főre vetítve 66,8 ezer forintot.

A hat termék súlya ezzel a vásárolt termékeken belül 5,1 százalék volt, míg az élelmiszereken belül 18,2 százalék. Fontos azonban kiemelni, hogy a HKÉF-ben szereplő termékkörök az árstoppal érintett termékeknél szélesebb kategóriát ölelnek fel, vagyis az intézkedés hatása az itt jelzettnél valamivel kisebb lehet.

Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország

Mivel a fogyasztás szerkezetét elsősorban a jövedelem befolyásolja, ezért érdemes elsőként jövedelmi decilisenként megvizsgálni, mely csoportokat érint leginkább az árstop. A legalsó két decilisben a hat termék a vásárolt fogyasztás csaknem 6,6 százalékát adta 2019-ben, míg a legfelső decilisben csupán 3,2 százalékát.

Vagyis a legszegényebbek fogyasztási kosarában kétszer akkora volt a súlyuk ezeknek a termékeknek, mint a leggazdagabb 10 százalék esetében.

Az eltérő jövedelemszint miatt egy főre vetítve a vagyonosabb rétegek költöttek többet ezekre a termékekre 2019-ben: a legfelső decilisben átlagosan 78,7 ezer forintot, míg a legalsó két decilisben 37,4, illetve 47,1 ezer forintot. A termékekre fordított kiadás összege ugyanakkor nem emelkedik egyenletesen a jövedelemszint növekedésével. A legfelső három decilis esetében már stagnált, 79 ezer forinton, vagyis az árcsökkenés a magasabb jövedelmi kategóriákban nem fogja a fogyasztás növekedését eredményezni. Itt a fogyasztók az árcsökkenés miatt megtakarított összeget vélhetően más termékek fogyasztására költik majd el, ezt nevezi a mikroökonómia jövedelmi hatásnak. Az alsóbb decilisekben ezzel szemben az árcsökkenés a fogyasztás emelkedését vonhatja maga után. Ezt nevezzük helyettesítési hatásnak: az árcsökkenés miatt a fogyasztók a termékek közeli helyettesítőinek fogyasztását mérsékelik majd az árstoppal érintett termékek javára.

Más szociodemográfiai jellemzőket vizsgálva is láthatók eltérések a különböző háztartások között, bár ezek esetében a különbség oka nagyobb részben az eltérő jövedelmi viszonyokra vezethető vissza. 

Településtípus szerint a községekben a legnagyobb a hat termék súlya a fogyasztáson belül, 6,6 százalék, míg Budapesten csupán 3,1 százalék.

Egy főre vetítve: míg egy községbeli háztartás 2019-ben 77,1 ezer forintot fordított átlagosan ezekre a termékekre, addig egy budapesti háztartás csupán 54,3 ezer forintot, a többi városban pedig 66 ezer forintot költöttek rájuk. Korösszetétel szerint a csak idősek (legalább 60 évesek) által fenntartott háztartások számára nyújtja a legnagyobb segítséget a hat termék árstopja, itt a vásárolt fogyasztáson belüli arányuk 5,8 százalékos volt, az egy főre jutó fogyasztás pedig 82,5 ezer forint. Ezzel szemben a csak fiatalokból (30 év alattiak) álló háztartásokban a hat termék súlya mindössze 3,6 százalék volt, az egy főre jutó fogyasztás pedig átlagosan 51,5 ezer forint. Ha a háztartásokat aszerint csoportosítjuk, hogy van-e a tagok között 14 éven aluli gyerek vagy nincs, akkor a hat termék fogyasztási súlyát illetően nincs érdemi eltérés (4,8, illetve 5,2 százalék). 

Összességében tehát az látható, hogy a bejelentett árstop várhatóan inkább az alacsonyabb jövedelmű háztartások helyzetét javítja majd. Körükben az alapvető élelmiszerek vásárlása sokkal nagyobb súlyt képvisel a fogyasztói kosáron belül, így az áremelkedésnek is jobban ki vannak téve.

A családokat védi

Nagy István agrárminiszter január közepén nyilatkozott az árstop kapcsán a Kossuth rádióban, ahol kiemelte, a kiskereskedők és ezen belül a multinacionális kiskereskedelmi láncok árrését fogja érinteni az élelmiszerárak rögzítése és megvédi a családokat az inflációtól.

Nagy István az élelmiszerárstopról szóló döntést bátor lépésnek nevezte. Mint mondta, így

egyrészt több pénz marad a családoknál, másrészt ezzel üzennek a piacnak is, hogy a magyar kormány nem fél meglépni a legváratlanabb intézkedéseket sem.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerek nagy részénél már korábban csökkentették az általános forgalmi adót (áfa), a tej-, tojás- és hústermékek az 5 százalékos áfa-kulcs hatálya alá tartoznak.

Nagy István jelezte:

azokat az alapvető élelmiszereket érinti az árrögzítés, amelyek a mindennapi élethez szükségesek a társadalom legszélesebb rétegeiben.

Mint mondta, a többit rábízzák a piacra, a verseny majd megfelelő módon szabályoz. Emlékeztetett arra, hogy amikor 480 forintnál befagyasztották az üzemanyagok árát , volt olyan benzinkút, amely 5-10 forinttal aláment ennek az árnak a verseny miatt. A miniszter kiemelte: az intézkedések üzenetek a piacnak és visszatartó erőt jelentenek majd az infláció növekedésénél. 

Szükség volt ezekre az intézkedésekre, hogy az inflációs várakozásokat le tudják törni és azt üzenjék a piacnak, hogy a kormány számára a magyar emberek a legfontosabbak és ezért nagyon határozott, konkrét intézkedéseket is hoznak – szögezte le az agrárminiszter.

Az élelmiszerárstop három hónapra, május elsejéig szól, később vizsgálják majd meg annak lehetőségét, hogy meg kell-e hosszabbítani

– tette hozzá. 

Hangsúlyozta: az emberek azt tapasztalhatják, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyek az ő érdekeiket, életkörülményeik javítását szolgálják. Példaként említette a rezsicsökkentést, a jelzáloghitel-kamatok befagyasztását, és az üzemanyagok árának korlátozását is.

A benzin sem drágul

A november 15-én bevezetett hatósági árszabás miatt immár hónapok óta legfeljebb 480 forintos áron lehet tankolni a benzinkutaknál. Az Orbán-kormány 480 forinton rögzítette az üzemanyagok árának felső határát, méghozzá három hónapra. Orbán Viktor miniszterelnök aztán idei évértékelőjében közölte, hogy további három hónappal meghosszabbítja a kormány a benzin árának befagyasztását. Február végén további változás jött: nagykereskedelmi szinten is bevezette a kormány a maximalizált 480 forintos eladási árat.

A jelenlegi tervek szerint május 15-ig marad a benzinárstop, ahogy a nagykereskedelmi árstop is.

Az Orbán-kormány az Ukrajnában zajló háború ellenére is kitart a benzinárstop mellett.

Marad a hatósági ár

A kormány március 10-én további három döntést hozott a benzinárstop fenntartására.

  • A 7,5 tonna feletti gépjárműveket, kamionokat és a 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú teherautókat csak a nagynyomású kútoszlopoknál lehet tankolni, ahol a gázolajat piaci alapon értékesítik.
  • A személygépkocsik és a 7,5 tonna alatti magyar teherautók továbbra is 480 forintos literenkénti áron juthatnak üzemanyaghoz, hasonlóan a mezőgazdasági erőgépekhez, függetlenül attól, hány tonnát nyomnak.
  • A kormány bejelentette azt is, hogy 20 forinttal csökkenti az üzemanyagok jövedéki adóját az üzemanyag-forgalmazók javaslatára.

Hogy jutottunk el a benzinárstopig?

A kialakult és túl régóta tartó koronavírus világjárvány és ennek kapcsán a drasztikusan emelkedő világpiaci energiaárak miatt nem csak hazánkban, de egész Európában nőt és nő az üzemanyagok ára. A covid járványhoz kapcsolódó korlátozások következtében a globális kőolajkereslet gyorsabban nőtt, mint a kőolajkínálat, ami drasztikus áremelkedéshez vezetett már nagykereskedemi szinten is. 

Bár a covid-korlátozások enyhítésével újra felélénkül a gazdaság és lépést tudunk tartani a gázolaj iránti kereslettel, további áremelkedéshez vezethet az orosz-ukrán háború okozta gázolaj ellátás esetleges akadozása. Ha az ukrajnai helyzet romlik, az Oroszországból Európába irányuló olaj- és gázszállítás megszakadhat, ami tovább emel a nagykereskedelmi árakat, hiszen hiány alakul ki. 

Világszerte ellátás gondok vannak

Mike Johnson, a Portland Analytics energiatanácsadó cég munkatársa szerint az, hogy mi történik az energia-, köztük a benzinárakkal, az ukrajnai helyzettől és attól is függ, hogy az Organisation of Petrol Exporting Countries (Opec) képes-e növelni a kínálatot. 

Az Opec és szövetségesei a termelési kiesések és a technikai problémák miatt küzdenek azért, hogy az igényekhez mérten megfelelő mennyiségben növeljék a termelést, miközben a kereslet folyamatosan növekszik

– mondta Johnson a BBC News-nak.

Ezeket tartalmazza a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelet

A drasztikus áremelkedésre hivatkozva kormányunk az emberek védelmében 2021. november 15-étől a 95-ös oktánszámú benzin és a dízelgázolaj maximális árát literenként 480 forintban határozta meg. A benzinár befagyasztási intézkedést három hónapra vezették be, azonban a kormány arról döntött, hogy további három hónappal hosszabbítják meg a benzinárstopot.

Jelenleg a benzin literenkénti átlagára az árstop nélkül hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne

írta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Mivel azonban az első rendelkezést csak az üzemanyagárak kiskereskedelmi árára vonatkozóan szabta ki a 480 forintos plafont, és a nagykereskedelmi árak továbbra is nőttek, így február közepére kialakult az a helyzet, hogy a viszonteladói benzinkutak üzemeltetői már drágábban vették az üzemanyagokat, mint amennyiért árulhatják. Vagyis a benzinkutak minden eladott liter benzin után veszteséget termeltek, és ezzel a csőd szélére kerültek. A február végi rendelet nem csak a hosszabbításról szólt tehát, hanem arról is, hogy nagykereskedelmi szinten is bevezették a maximalizált 480 forintos eladási árat. 

Emellett arról is rendelkezik a jogszabály, hogy 5-5 forint/liter mértékben a jövedéki adót is csökkentett a benzinnél és a gázolajnál egyaránt. A benzin jövedéki adója, ami eddig 120 ezer forint volt ezer literenként (ha az olaj árfolyama 50 dollár felett van). Az új jövedéki adó 115 ezer forintra csökken ezer literenként. A  gázolajnak korábban ezer literenként 110 350 forint volt a jövedéki adója, az új összeg 105 350 forin. A pontos részletekről a Magyar Közlöny 2022. évi 36. számában olvashatunk.

Az üzemanyagok mentesek a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetendő tagi hozzájárulás alól 2022. év március, április és május hónap tekintetében

– olvasható a Közlönyben.

Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzések alkalmával szabálytalanságokat, a rendelet be nem tartását tapasztalja 100 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. Ezekkel a kiegészítésekkel nemcsak a kiskereskedők, de a kormány is kiveszi részét a megnövekedett költségek viseléséből, enyhítve ezzel a lakosság anyagi terheit. 

A 2021 novemberi rendeletben kitértek arra is, ha a benzinkút üzemeltetője nem képes betartani a szabályokat, üzemszünetet kell kihirdetnie. Szankciókról is rendelkezett a kormány, amennyiben az üzemeltető nem tartja be a hatósági árat és mégis magasabb áron értékesít, akár be is zárhatják a benzinkútját, pontosabban elveszti üzemeltetési jogát minimum 1 nap, maximum 0,5 év időtartamra. Ilyen esetekben egyébként érvényes benzinkút üzemeltetésre jogosító hatósági engedéllyel rendelkező más üzemeltető átveheti a bezárt benzinkutat.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.