Az a javaslat, hogy Ukrajna semleges országgá váljon, de tartsa meg saját fegyveres erőit, tekinthető egyfajta kompromisszumos megoldásnak
– nyilatkozta szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, utalva ezzel a két fél közötti béketárgyalások lehetséges előrehaladására – számolt be róla a Bloomberg.
Peszkov ugyanakkor nem közölt részleteket azon felül, hogy a svéd vagy osztrák típusú semlegesség ötlete is felmerült az Oroszország és Ukrajna között jelenleg zajló tárgyalásokon, amelyek célja a három hete tartó háború befejezése.
A két fél a tervek szerint újra tárgyalóasztalhoz ül. Peszkov megjegyzései azután láttak napvilágot, hogy az orosz főtárgyaló, Vlagyimir Medinszkij némi előrehaladásról számolt be, de hangsúlyozta, hogy továbbra is akad pár megoldatlan kérdés.
Kedden késő este Vlagyimir Putyin még csalódottságának adott hangot, és azzal vádolta Kijevet, hogy nem veszi kellően komolyan a kompromisszumkeresést.
Szerdán azonban már Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is arról beszélt a sajtónak, hogy van remény a kompromisszumra. A tárcavezető álláspontja alapján Ukrajnának semleges félnek kellene maradnia. Szerinte – Oroszország biztonsága érdekében – megegyezésre van szükség arról is, hogy milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén. Ez független a NATO-tagságtól, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok és más szereplők kétoldalú megállapodás keretében olyan országoknak is el tudnak adni fegyvereket, amelyek nem tagjai a transzatlanti szövetségnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzethez intézett beszédében azt elmondta, hogy Oroszországnak a tárgyalásokon képviselt álláspontja már reálisabban hangzik, mint a háború korábbi szakaszaiban, ugyanakkor szerinte is további erőfeszítésekre van szükség a megállapodás eléréséhez.
Ennek részleteit az elnöki tanácsadó Mihajlo Podoljak osztotta meg a nyilvánossággal – írta az Al-Dzsazíra.
Podoljak elmondta, hogy Kijev számára csak egy ukrán modell fogadható el, biztonsági garanciákkal.
Mivel hazája jelenleg háborúban áll Oroszországgal, így számára egy átlagos kétoldalú megállapodás nem elegendő – mivel ilyen korábban is volt –, a svéd vagy osztrák modell nem biztosíték.
Az ukrán békejavaslat arról szólna, hogy bár az ország nem lépne be a NATO-ba, egy szomszédaival közös védelmi megállapodásban rögzítenék, hogy Ukrajna határa sérthetetlen, és külső támadás esetén a szomszédos országok segítenek megvédeni azt.
Ez azt jelentené, hogy az aláíró felek nem állhatnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, ahogy jelenleg teszik
– fűzte hozzá Podoljak.
A szerződést valamennyi szomszédos államnak alá kellene írnia, így Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Moldova mellett Fehéroroszországnak és Oroszországnak is.
Habár Ukrajna a háború előtt sürgette felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjai közé, azt Zelenszkij is elismerte, hogy csekély esély van rá, hogy a szövetség a közeljövőben felveszi országát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.