Marad a NATO élén Stoltenberg

Noha a nyersanyagárak drágulása és az ellátási nehézségek által pörgetett infláció nehéz helyzetbe hozta a központi bankokat, Jens Stoltenberg NATO főtitkár számára szinte nyaralásnak tűnhetett a katonai szövetség élén töltött időszak után a norvég központi bank elnöki címe. Azonban Stoltenbergnek végül mégsem fog ez összejönni ugyanis a főtitkár csütörtökön közölte, hogy szeptemberben lejáró megbízatását egy újabb évvel meghosszabbítja és így 2023. szeptember 30-ig marad a pozíciójában – írja a Reuters.

A főtitkár döntését az orosz-ukrán háborúval indokolta, mondván

egy generáció óta ez a legnagyobb biztonsági válság.

Az orosz invázió a teljes nyugati világot biztonsági politikájának átértékelésére késztette, és a második világháború óta nem látott mértékű menekültválságot hozott létre Európában.

A közgazdász végzettségű Stoltenberg korábban Norvégia miniszterelnöke is volt a Munkáspárt színeiben 2000-2001 és 2005-2013 között, majd ezt követően lett a NATO főtitkára.

A norvég kormány a központi bank élére Ida Wolden Bache-t, a szervezet igazgatóhelyettesét nevezte ki a múlt hónapban ideiglenes, akit a tervek szerint az év végén váltott volna Stoltenberg. A fejlemények hatására viszont azt javasolják, hogy első női jegybankelnökként Bache töltse ki a teljes 6 éves ciklust.

A NATO vezető átigazolása a központi bankhoz Norvégiában vitát is váltott ki, mondván kinevezése gyengítené a jegybanki függetlenséget, lévén pártja vezeti a kormányt alkotó koalíciót is. Wolden Bache csütörtökön jelentette be azt is, hogy a központi bank 0,50 százalékról 0,75 százalékra emeli az alapkamatot.

A jegybank vezetője Norvégiában nem csupán a monetáris politikáért, de az ország bőséges olajbevételeiből létrehozott nemzeti vagyonkezelő felügyeletéért is kezel. Ez a világ legnagyobb hasonló alapja, mely 1400 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkezik. A monetáris politikát ugyanakkor az országban a jegybankelnök nem teljhatalmú vezetőként uralja, az jelentős mértékben a személyzet előrejelzésein és javaslatain alapul, és a kamatról döntő öt fős tanácsban is a konszenzuskeresés jellemző. Wolden Bache véglegesítése valószínűleg nem változtat a központi bank irányvonalán.