Tinder-csapdák, TikTok, deep fake: így alakította át a technológia a hadviselést Ukrajnában

Drónok

Az elmúlt évtizedben virágzásnak indult a drónpiac, ami ma már világszerte több milliárd dolláros biznisz. Manapság már hétköznapi embereknek is olcsó hozzáférésük vannak egy olyan technológiához, amit korábban csak katonai célokra használtak. Néhány száz dollárt bárki hozzájuthat egy kis drónhoz, az ukrán drónközösség ezt kihasználva gyorsan akcióba is lépett. A hadsereg felhívást intézett a Facebookon a lakosság felé, hogy adományozzák drónjaikat a megfigyelési műveletek támogatására, „Kijevnek szüksége van rád és a drónodra” címszóval – írja a New Atlas.

Az egyik kijevi drónkiskereskedelem, a DJI mintegy 300 drónt adott át hadseregnek. Az ukrán miniszerelnök-helyettes a közelmúltban levélben szólított fel a vállalatok, hogy blokkolja az Oroszországban bejegyzett termékeihez való hozzáférést, mivel állítása szerint az orosz hadsereg az AeroScope nevű DJI által forgalmazott drónok segítsével támadtak az ukrán lakosságot. A DJI válaszában közölte: nincs befolyása az AeroScope oroszországi használatára, és nem tudja letiltani a drónhoz való hozzáférést. A cég azt javasolja, hogy vezessenek be dróntilalmat Ukrajna légterében.

Airbnb

Az ukrajnai háborút emberek milliárdjai távolról szemlélik, de sokan szerettek volna segíteni és segítettek is, ha máshogy nem, pénzadománnyal. Ennek egyik formája, hogy az emberek a világ minden tájáról elkezdték lefoglalni az ukrajnai airbnb szállásokat, ezáltal pénzt utalva az országba, amit a rászorulóknak szántak. Az ötlet gyorsan elterjedt, két napon belül mintegy 61 ezer éjszakát foglaltak le közel 2 millió dollár értékben. Az airbnb pedig felfüggesztette a díjbeszedést, így a teljes összeg közvetlenül az ingatlanok tulajdonosaihoz került, ezáltal pedig a rászorulókhoz. Elvileg. Ugyanis, ahogy sejteni lehetett, megjelentek a csalók, akik hamis ingatlanhirdetéseket tettek közzé, így kicsalva pénzt a gyanútlan emberektől. Továbbá azt is megkérdőjelezték, hogy a tulajdonosokhoz beáramló pénz valóban eljut-e a rászorulókhoz.

TikTok

A média alaposan megváltoztatta a lakosság háborúhoz való viszonyát. A legtöbbet példaként hozott vietnami háborúról szóló hírek amerikai háztartások millióba jutottak el a televíziónak köszönhetően, szakértők szerint ez végül felerősítette a háborúellenes hangokat. Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt az arab tavasz idején a Twittert használták széles körben a tiltakozó hangok közvetítésére, az ukrajnai háborúban pedig ugyanezt jelenti a világszerte egymilliárd felhasználóval rendelkező TikTok, amely platform rövid, tartalmas videók közzétételére szolgál. Ezt használják ki ukrán influenszerek, hogy közvetítsék üzeneteiket követőik felé, és elmondják mit tapasztalnak a háborús övezetben.

Természetesen, mint minden médiumnál, itt is megjelentek a dezinformációk, melyek komoly problémát jelentenek. Oroszországban az állami propagandagépezet kemény dolgozik azon, hogy ellenőrzése alatt tartsa a háborúval kapcsolatos narratívát, a TikTok ezért be is tiltotta az oroszországi feltöltéseket. A Vice News vizsgálata szerint a Kreml fizet az orosz influenszereknek, hogy befolyásolják az oroszországi közösségi médiás tartalmakat, és propagandaüzeneteket tegyenek közzé platformjaikon.

Deep Fake

Nemrég az egyik ukrán bulvárportálon megjelent egy olyan videó, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólítja fel az ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert és adják meg magukat az oroszoknak. Az ukrajnai székhelyű orosz nyelvű hírportál szerkesztője azt mondta: az oldalt oroszok törték fel de a deep fake videó valódi forrását még nem sikerült azonosítani. Kutatók már korábban is felhívták figyelmünket a deep fake-re, mint a jövő egyik legnagyobb veszélyére.

(A deep fake egy olyan technika, algoritmus, amellyel (mozgó)képeken szereplő személy arcképét élethűen másvalakiére lehet cserélni, akár a videó többi részének változatlanul hagyásával (megtartva a szájmozgást, fejirányt, mimikát, takarásokat, stb). Gépi mélytanulási (deep learning) algoritmus segít a hamis (fake) mozgókép létrehozásában, innen ered az angol neve – a szerk.)

A videó forrásától függetlenül az ehhez hasonló hamis videók elterjedése ékes példa arra, hogy a modern technológia milyen eddig ismeretlen és ártalmas módszereket kínál a háborús propaganda terjesztésére.

Tinder

A randialkalmazások globális használata manapság már mindennapos. Ezek között talán a legismertebb a Tinder, amely helymeghatározás alapú, vagyis partnerkeresés közben a földrajzi elhelyezkedés alapján dob ki potenciális jelölteket a felhasználó számára. Az orosz invázió kezdetén a brit The Sun bulvárlap arról írt, hogy az ukrán nők telefonjai szinte „felrobbantak” az országba érkező orosz katonák leveleitől. Ahogy a hír elterjedt, számos felhasználó kezdett az orosz katonák megtévesztésébe és kísérelték meg az felhívni a figyelmüket az Oroszországban terjedő háborús propagandára. Egy szlovák kreatív csapat indította el a Special Love Operation nevű mozgalmat, amelynek célja, hogy kapcsolatba lépjen az Oroszországon belüli Tinder-felhasználókkal, és segítse a háborúról szóló valódi hírek terjesztését. Bár nincs rá bizonyíték, de megjelentek olyan hírek, hogy az ukrán nők ellenséges katonákat csaltak el a Tinderen keresztül, akiket később megöltek.