Ukrán szakértő: nemzetközi szinten kell átnevezni az orosz nyelvet

Ivan Us ukrán külpolitikai szakértő a HotNews.ro-nak adott interjújában arról beszélt, hogy milyen szerepet játszik az orosz nyelv Moszkva agressziójában a környező országok ellen, és hogy szerinte felmerülhet emiatt az orosz nyelv nemzetközi átnevezése.

Ukrajna az Orosz Föderáció agressziójával szemben álló többi országgal együtt kérheti a nemzetközi közösséget az orosz nyelv átnevezésére – vélekedett a szakértő. Szerinte ezzel meg lehetne, sőt meg kell akadályozni a Kreml azon érvelését, hogy minden oroszul beszélő annak az „orosz világnak” a lakója, amelyet „fel kell szabadítani”.

Az ismert ukrán külpolitikai szakértő, Ivan Us kifejtette, mennyire fontos az orosz nyelv Moszkva érvelésében Ukrajna megszállása mellett. Elmondása szerint Ukrajnában az orosz nyelv ismerete régóta fontos a sikeres karrierhez. Az emberek évszázadok óta tudatában voltak annak, hogy csak azért kell oroszul beszélniük, mert azt mindenki megérti, s ezzel lehet a munka világába lépni.

Hozzátette: 1991-ben, amikor a Szovjetunió felbomlott és Ukrajna független állammá vált, felmerült a nyelvi probléma. Tekintettel arra, hogy az emberek több száz éve egymás között oroszul beszélnek, egyfajta ellenállás alakult ki az ukrán nyelvvel szemben. Ezért hiába hirdették ki hivatalosan ukránnak az államnyelvet, a konyhákban, a családokban, a baráti körben továbbra is a megszokott oroszt használták.

A mostani háború egyik tényezője, hogy sok orosz ajkú, főleg Ukrajna keleti részéből érkező ukrán, akik 2014-ben Kijevben, Harkivban, azaz az Ukrajna által ellenőrzött területekre kényszerültek menekülni Donyeckből és Luganszkból, megpróbált egyre többet beszélni ukránul. Pszichológiai reakcióról van szó, amit azzal magyaráznak, hogy az Orosz Föderáció kijelentette, általában minden oroszul beszélőt meg akar védeni. A szakértő rávilágított, ez az egyik fő oka annak, hogy a valóságban azok, akiknek az orosz logika szerint üdvözölniük kellene ezt a háborút, éppen ellenkezőleg, keményen reagálnak és ellenzik azt, hiszen valójában ukránnak vallják magukat, csak oroszul beszéltek. Ők most egyre többet igyekeznek használni az ukrán nyelvet is.

Oroszország egész ideológiája az úgynevezett „orosz világra” épül. Így azt hiszik, hogy minden oroszul beszélő ennek az „orosz világnak” a lakója, vagyis fel kell „szabadítani” mindazokat a területeket, ahol az emberek nem beszélhetik teljes mértékben a nyelvet, vagyis ahogy ők látják, a moszkvaiakat. 

Az orosz nyelv átnevezésére a szakértő szerint már most láthatók tendenciák. Például amikor Ukrajna keleti részén oroszra váltanak az emberek, megpróbálják megemlíteni, hogy nem oroszul beszélnek, hanem délkelet-ukrajnai délszláv nyelven. A lakosságot tekintve a második legnagyobb ukrán város, Harkiv lakossága azt állítja, hogy szlobojanszki nyelven beszél. Ennek oka, hogy Harkivot és a környező területeket valaha Slobojanșinának hívták. 

„Azt gondolom, hogy ezt a kérdést, vagyis az orosz nyelv átnevezését nagy valószínűséggel nemcsak Ukrajna fogja felvetni, hanem több más olyan ország is, amelyek ezzel a problémával küzdenek, és amelyek szintén ütköznek Oroszország agressziójával.

Úgy vélem, hogy eleve létezett az ukrán nyelv, amelyből az orosz nyelv származik

– mondta Ivan Us. Szerinte Kijevet nem véletlenül nevezték az „orosz városok anyjának”, azon egyszerű oknál fogva, hogy itt jelent meg a civilizáció. „Úgy gondolom, hogy eleve ukránul beszéltek, amelyből az orosz nyelv kialakult” – tette hozzá.