Lengyelország a múlt hónapban felajánlotta, hogy több MiG-29-es repülőgépet küld Ukrajnába egy németországi amerikai légibázison keresztül, cserébe Lengyelország azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy küldjön más gépeket, feltehetően újabb, amerikai gyártmányú F-16-osokat, ami jelentős fejlesztést jelentene a lengyel légierőben – írja a The Washington Post.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban már felszólította az Egyesült Államokat és más NATO-szövetségeseket, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezetet az ország felett, ezt a lépést a katonai szövetség vezetői azonban megtagadták, tartva attól, hogy a légtér zár – amely egyenlő a szemközti fél légierejének a megtámadásával – egy világháborúhoz is vezethet. Miután az ukrán elnök kérése nem talált értő fülekre, ezért később többször is jelezte, hogy harckocsikat és harci repülőket akar a nyugati országok készleteiből. Megismételte, hogy Ukrajnának
mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak 1 százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne. Az ukrán elnök sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódik a lengyel harci repülőgépek lehetséges átadásával kapcsolatos döntés.
„A késedelem ára ukránok ezreinek élete, akiket a békés ukrán városokra mért légi- és rakétacsapások során vesztünk el” – tette hozzá. Washington ugyanakkor eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG-29-es típusú vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO és Oroszország között.
A The Washington Post forrása szerint az orosz gyártmányú MiG-29-es vadászgépek és az amerikai Stinger légvédelmi rakéták érdemben nem segítik a kijevi légierőnek a maga javára billenteni a mérleg nyelvét. Hozzátette, hogy az az ukrán pilóták „csak célpontjai” a sokkal fejlettebb vadászgépekkel repülő orosz ellenfeleknek. Az elavultabb gépek beszerzése nem javítana Ukrajna pozícióján a levegőben.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy
Szlovákia fontolóra veszi a MiG-29-es vadászgépek szállítását Ukrajnába, ha sikerül megoldani saját légterének alternatív védelmét.
De az ukrán pilóták számára a több MiG-29 nem jelent megoldást. A Lengyelország által felajánlott repülőgépek még régebbiek, egyes gépek az 1980-as évek végéről származnak.
„Azt hiszem, az ukránoknak igazuk van. Alapvetően célpont vagy az égbolton, ha nem rendelkezel ezekkel a modern képességekkel” – nyilatkozta az Egyesült Államok légierejének nyugalmazott tábornoka a The Washington Postnak. Hozzátette, hogy minden fejlett felszerelésre szükség van ahhoz, hogy valóban életképes légierő működhessen.
A MiG-29-et úgy fejlesztették ki, hogy egy könnyű, többcélú vadászgépként megfeleljen a szovjet légierő követelményeinek. A modell kifejlesztése egy válasz volt az amerikai F-16-osokra. Szakértők szerint a lenyűgöző manőverező képességével a MiG-29 feljebb pozíciónálta a Szovjetuniót a harci repülőgépek gyártójának sorába. Ezt a vadászgépet nyugaton Fulcrum néven ismerik. A MiG-29-est jelentős számban gyártották, körülbelül 1600 vadászgépet építettek belőle. Ezek nagy részét (körülbelül 900 darabot) exportáltak. Oroszország után Ukrajna is jelentős MiG-29-es kapacitással bír (hat ezreddel, beleértve a Fulcrum-C-ket is). Továbbá Fehéroroszország, Bulgária, Kuba, Eritrea, Németország, Magyarország, India, Irán, Irak, Kazahsztán, Észak-Korea, Malajzia, Peru, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szíria, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Jugoszlávia is rendelkezik MiG-29-esekkel. |
Számos európai ország az MiG-29-esek küldését javasolta Ukrajnának, főként azért, mert az ország pilótái már ismerik ezt a vadászgép modellt. A lap egyik pilóta forrása szerint, ha az ukránok F-16-osokat kapnának, akkor nem csak a pilótáknak kellene megtanulniuk egy olyan repülési rendszert, amely szerinte „jelentősen különbözik” a szovjet típusú repülőgépektől, hanem a földi személyzetet is ki kellene képezni a repülőgép karbantartására, és meg kell töltenie őket kompatibilis lőszerrel. Egy másik fotrár szerint azonban a pilóták közül sokan már beszélnek angolul, és részt vettek az amerikai légierővel közös gyakorlatokon, így ismerik a repülőgépek rendszereinek terminológiáját.
Katonai elemzők arra számítottak, hogy Oroszország megsemmisíti Ukrajna légvédelmi rendszereit, repülőtereit és repülőgépeit a háború legelső napján. Rob Lee, az orosz hadsereg szakértője és a Külpolitikai Kutatóintézet egyik főmunkatársa azonban azt mondta, hogy
Oroszország „nem éppen ölésre készült”, és az egyes esetekben rakétacsapásban eltalált repülőterek inkább a véletlennek számítanak.
Az orosz katonai veszteségeket nyomon követő Oryx Blog elemzői
20 repülőgépet és 30 helikoptert dokumentáltak, ami megsemmisült vagy megsérült Ukrajnában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.