Brit külügyminiszter: Stratégiai fontosságú Ukrajna győzelme

A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek el kell érnie, hogy az orosz haderő Ukrajna egész területéről kiszoruljon.

Liz Truss, aki a londoni City polgármesteri rezidenciáján – Mansion House – szerda este rendezett politikai fórumon szólalt fel, kijelentette: az ukrajnai háború „mindenki háborúja”, mivel Ukrajna győzelme mindenki számára stratégiai fontosságú.

Hozzátette: fel kell futtatni a nehézfegyverek, a harckocsik, a harci repülőgépek gyártását, és el kell érni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sehol ne találjon finanszírozási forrást a háborúhoz.

Liz Truss szerint ennek egyik módja az, hogy a Nyugat „egyszer s mindenkorra” leállítja a nyersolaj- és a földgázimportját Oroszországból.

A brit külügyminiszter kijelentette: amikor a fegyverek végre elhallgatnak Ukrajnában, biztosítani kell, hogy Kijevnek meglegyenek a forrásai a biztonság fenntartásához, a további támadások elrettentéséhez és az újjáépítéshez.

Nagy-Britannia éppen ezért dolgozik egy vegyes bizottság létrehozásán Lengyelországgal annak érdekében, hogy Ukrajna NATO-normáknak megfelelő fegyverzethez jusson.

London emellett elkötelezetten dolgozik az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és más szövetségesekkel egy új Marshall-terv összeállításán is Ukrajna számára – mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss szerint le kell vonni az ukrajnai háború tanulságait.

Nagy-Britannia már jóval a háború kitörése előtt küldött fegyvereket Ukrajnának, és ukrán katonákat is kiképzett, a világnak azonban még többet kellett volna tennie az invázió elhárításáért. „Ezt a hibát még egyszer nem követjük el” – fogalmazott a Mansion House-ban mondott beszédében a miniszter.

Kijelentette: néhányan azzal érvelnek, hogy Ukrajnának nem szabad nehézfegyvereket szállítani, mert félő, hogy ez a jelenleginél is rosszabb helyzetet provokálna ki.

„Az én véleményem azonban az, hogy a tétlenség lenne a legnagyobb provokáció. Most nem az óvatoskodásnak, hanem a bátorságnak van itt az ideje” – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a NATO „nyitott ajtók” politikája „szent és sérthetetlen”, és ha Finnország és Svédország az orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell.

Kijelentette, hogy a NATO szerepét globálissá kell tenni. Ez nem más térségekben lévő országok felvételét jelenti, hanem azt, hogy a NATO-t alkalmassá kell tenni globális szinten felmerülő fenyegetések kezelésére – mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss szerint mindez azonban erőforrásokat igényel, és ezért el kell érni, hogy a NATO-tagországok számára elvárásként megfogalmazott 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási arány ne a védelmi költségvetések plafonja, hanem a minimuma legyen.

Truss alig burkolt utalást tett arra, hogy a Nyugat kész Kínával szemben is a határozottabb magatartásra.

Kijelentette: az egyes országoknak be kell tartaniuk a szabályokat, és ez Kínára is vonatkozik.

Hozzátette: Peking nem ítélte el az orosz inváziót és az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket, sőt a Kínába irányuló orosz export az idei első negyedévben csaknem harmadával nőtt.

Kína felemelkedése azonban nem magától értetődő, és ez a felemelkedési folyamat nem fog folytatódni, ha Kína nem tartja be a szabályokat – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Hangsúlyozta: Kínának szüksége van a hét vezető ipari hatalom csoportjával (G7) folytatott kereskedelemre, és a G7-országoknak vannak választási lehetőségeik, mivel ők adják a világgazdaság teljesítményének felét.

„Oroszországgal szemben már megmutattuk, hogy milyen választási lehetőségek alkalmazására állunk készen a nemzetközi szabályok megsértése esetén, és megmutattuk azt is, hogy készek vagyunk a biztonságot és a szuverenitás tiszteletben tartását a rövid távú gazdasági előnyök elé helyezni” – mondta a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a Nyugat most már felismeri, „hogy a kleptokráciákból kiszivattyúzott olcsó földgázra és tőkére” alapozott növekedés valójában futóhomokra alapozott növekedés, ami nem ugyanaz, mint a magasabb termelékenységből és a nagyobb arányú innovációból eredő tényleges, tartós bővülés.