Önkéntesek Ukjranában: ezért foghat valaki fegyvert egy másik ország háborújában

Még februárban Liz Truss brit külügyminiszter arra biztatta az embereket, hogy menjenek segíteni Ukrajnának, ezt a Downing Street úgy finomította, hogy olyanok semmiképpen se utazzanak a háborúba, akik nem rendelkeznek harci tapasztalattal. Jelenleg Ukrajnában sok külföldi is harcol, a BBC-nek pedig sikerült interjút készíteni három brit katonával a lengyel határtól néhány kilométerre, akik arra vártak, hogy tovább utazhassanak Lviv-be és csatlakozhassanak a harcoló csapatokhoz. 

A három férfi mind megjárta Afganisztánt is, ami azt jelenti, hogy releváns katonai tapasztalattal rendelkeznek. Elmondták, hogy a hírekben látták, hogy mi zajlik Ukrajnában és nem tudtak otthon maradni és tétlenül nézni a tragikus eseményeket.

A VG.hu megkérdezett a témáról egy katonai szakértőt, aki korábban három évet szolgált Irakban, az ISIS elleni harcban. Szerinte az orosz-ukrán háborút nem lehet a közel-keleti harcokhoz hasonlítani abból a szempontból, hogy az egyik egy terrorszervezet elleni harc volt, Ukrajnában viszont két ország csatázik egymás ellen. Ettől függetlenül sok a hasonlóság, hiszen a háború az mindig háború.

Miért fog fegyvert valaki egy másik ország háborújában?

A katonai szakértő szerint két csoportra bonthatók azok, akik a saját döntésük alapján elutaznak egy idegen országba harcolni. 

Vannak akik lelkiismereti, esetleg ideológiai alapon lépnek be egy háborúba. 

Ezt Csiki Varga Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatója is megerősítette és azt is elmondta, hogy a motivációk sokfélék lehetnek, az egyes ideológiák lehetnek politikai vagy vallási jellegűek is, mint például a Szíriában és Irakban zajló Iszlám Állam elleni harcok. A megkérdezett katonai szakértő elmondta, hogy az ilyen alapon érkezők sok esetben képzett, leszerelt katonák, akik ismerik a háború borzalmait. Fennáll az esetükben, hogy egyszerűen segíteni akarnak, de olyanok is vannak, akik ehhez értenek, és azért akarják a nagyobb jó szolgálatába állítani a tudásukat. Közülük kerülhetnek ki azok is, akik a leszerelés után nem tudtak visszailleszkedni a társadalomba és sajnos a harc az életük.

A képzett önkéntesek mellett sokan vannak, akik egyáltalán nem értenek a harcászathoz, nincs semmilyen tapasztalatuk, de segíteni akarnak ezért fegyvert ragadnak. Ez a csoport nem bír harci értékkel, egy éppen zajló háborúban senkinek nincs ideje rendes kiképzést biztosítani nekik. A szakértő szerint számukra a túlélés esélye maximum 20 százalék lehet. 

Kiemelte, hogy senki ne menjen harcolni, aki nem kapott kiképzést, és nincs harci tapasztalata. 

Ez szinte egyenértékű az öngyilkossággal, ráadásul tapasztalatlanságuk nem csak önmagukra, hanem másokra is veszélyt jelent. 

Képzetlen önkéntesekből csak a legritkább esetben válik hasznos katona. Sajnos a tömegmédia nagyon nagy hatással van ezekre az önkéntesekre, akik a folyamatosan záporozó hírek miatt döntenek úgy, hogy tenni akarnak valamit. A tapasztalatlan önkéntesek egy külön csoportját alkotják a hírnév vadászok, akik pusztán azért vállalják a kockázatot, hogy hírnevet szerezzenek maguknak.

Rácz Anna Zsófia pszichológus szerint ezt, vagyis hogy valaki azt érzi, muszáj segítenie az altruizmus, vagyis az önzetlenség hajtja. Az altruizmus az a jelenség, amikor anélkül akarunk segíteni valakinek, hogy ezért cserébe bármit is várnánk, akár úgy is, hogy tudjuk minket hátrány érhet. Ez a jelenség a pszichológus szerint az empátiában gyökerezik, vagyis aki fegyvert ragad az pontosan át tudja érezni, hogy mit élhetnek át azok, akik belesodródtak egy ilyen helyzetbe. 

Az önkéntesek mellett meg kell említeni a zsoldosokat is, akik képzettek és jól felszereltek. Csapataikkal kisebb seregekként is megjelenhetnek a harcmezőn. Változó, hogy mennyit fizethetnek a zsoldosoknak, 

a díjazásuk nagyjából 2 ezer és 20 ezer dollár között lehet a szakértő szerint. 

Csiki Varga Tamás elmondta, hogy széles körben elterjedt a zsoldoscsapatok megjelenése a fegyveres konfliktusok színhelyein. Őket private military company (PMC) néven illetik hivatalosan. Olyan katonai magánvállalatokról van szó, amik szervezett formában vesznek részt nem csak a fegyveres harcokban, hanem őrző-védő vagy logisztikai műveletekben is.

A hírnévvadászok és a háborúról alkotott téves elképzelések

Az interjú során a megkérdezett szakértő külön kijelentette a háborúról alkotott téves elképzelések okozta károkat.

Felbugyog a szar

– fogalmazott igen nyersen, amikor arról beszélt, hogy a médiában sorozatosan megjelennek olyan személyek, akik magukat zsoldosként adják el, interjúkat adnak, könyveket írnak a háborúkról, miközben igazi harcokban soha nem vettek részt. Szerinte a legtöbb esetben pusztán fegyveres őrökről vagy biztonsági őrökről van szó, akik lehet, hogy ott voltak egy konfliktus zónában, de a valóságban nem harcoltak éles bevetésen. A szakértő szerint, 

ők rengeteg kárt tudnak okozni azzal, hogy téves képet festenek le a háborúkról, ezzel károsan befolyásolják a közvéleményt.

Egy olyan képet, amiben romantizálják a harcokat és a hős tetteket, ezzel pedig másokat is arra késztethetnek, hogy részt belépjenek egy háborúba.

Senki nem menjen harcolni és háborúzni

– hangsúlyozta.

Csiki Varga Tamás elmondta, hogy 

sokszor félreértelmezik a felajánlott ukrán állampolgárságot a külföldi önkéntesek számára. Ez nem egy juttatás, hanem egy biztosítási lépés. 

Moszkva korábban jelezte, hogy a harcban külföldiként részt vevő kombattánsokra, akik nem az ukrán sereg tagjai, nem vonatkoznak a nemzetközi humanitárius jog szabályai. Ez azt jelenti, hogy hadifogolyként nem kell őket ellátni és a megadásukat sem kötelesek elfogadni az orosz erők, vagyis helyben megölhetik őket. Erre válaszul Kijev felajánlotta az önkénteseknek az ukrán állampolgárságot, hogy a harcokban, így az ukrán fegyveres erők tagjának számítsanak, vagyis védje őket a háborús jog. A korábban idézett katonai szakértő véleménye szerint

a háborúk mindig mocskosak

– ez azt jelenti, hogy a háború törvényeit nem szokták betartani a harcmezőn.

Csiki Varga Tamás arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági kockázatai lehetnek az idegen háborúkban való részvételnek azt mondta, hogy az államok kockázata főleg a hazatérőkben rejlik. Az evidens, hogy a harcba indulók számára kockázat az életük elvesztése, de ez az anyaországot nem fenyegeti. Az már másik kérdés, hogy a harcokból hazatérők milyen kockázatokat rejtenek. A kutató kiemelte, hogy egy háborúban a résztvevők ideológiai és vallási alapon is radikalizálódhatnak, ez pedig oda vezethet, hogy veszélyt jelentenek a társadalomra miután hazatérnek. Nagy-Britanniában például megtagadták azoknak az állampolgároknak a hazatérését, akik bizonyíthatóan katonai kiképzést kaptak Szíriában.

A megkérdezett katonai szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy mindig embernek kell maradni, különben nem lehet visszatérni a társadalomba. Hozzátette, hogy számos maradandó mentális nehézséggel is szembe kell néznie azoknak, akik harcolnak. A PTSD, a depresszió és az alkoholizmus nagyon gyakori azoknál, akik ilyen eseményeket éltek át, a lelki sérülések pedig csak nagyon nehezen gyógyulnak.

Magyarország kormánya azt kommunikálja, hogy nem küld sem fegyvert, sem katonát Ukrajnába. Ez felveti annak kérdését, hogy a háborúba önkéntesként belépő magyarok, akik nem katonák milyen megítélés alá esnek. Csiki Varga Tamás ezzel kapcsolatban a Büntető Törvénykönyv (2012. C. törvény) 146. paragrafusát idézte a tiltott toborzásról. Ez kimondja, hogy Magyarországon tilos idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra toborozni. A törvény második bekezdése szerint az a magyar állampolgár is büntetendő, aki

Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a magyar állampolgár, aki – szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.

A VG.hu-nak nyilatkozó katonai szakértő elmondta ezzel kapcsolatban, hogy a magyar kormány hozzáállása azzal kapcsolatban, hogy nem enged fegyvert a területén keresztül Ukrajnába, illetve, hogy katonákat sem küld a háborúba helyes.

Az országot távol kell tartani a háborútól

– fogalmazott.