Orbán Viktor: A béke épít, és mi békét akarunk

Az orosz-ukrán háború kitörésétől kezdve világos és határozott álláspontot képvisel a miniszterelnök, a kormány és a Fidesz-KDNP pártszövetség. Ennek lényege, hogy

a katonai konfliktusból hazánknak ki kell maradnia, sem fegyvereket, sem katonákat nem küldhetünk Ukrajnába, mert ezzel magyar életeket veszélyeztetnénk és belesodornánk Magyarországot a háborúba.

A kormányfő péntek reggel a Kossuth rádióban is egyértelművé tette, hogy nem Ukrajnával van vitánk, a probléma a magyarországi baloldallal van, amely megkötötte a maga megállapodását a háttérben az ukránokkal, s ha ők nyernének vasárnap akkor megindulnának a fegyverszállítmányok Ukrajnába, másfelől elzárnák az Oroszországból érkező gázt. 

A baloldal a tűzzel játszik 

– jelentette ki Orbán Viktor. A székesfehérvári kampányzáró rendezvényen péntek délután azt is hangsúlyozta, hogy ebben a háborúban semmit sem nyerhetünk de mindent elveszíthetünk. Kijelentette ismét, hogy Magyarország nem küld sem katonákat, sem pedig fegyvereket a háborúba.

Békepárti álláspont már a konfliktus hajnalán

Orbán Viktor már a háború kitörése előtt tíz nappal, február 14-én úgy nyilatkozott – miután egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével az orosz–ukrán határon kialakult válsághelyzetről –, hogy a háború elkerülése egész Európa, így Magyarország érdeke is. Ezért folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében.

Stratégiai nyugalom

A fegyveres konfliktus kirobbanása után néhány nappal február 27-én a közszolgálati televíziónak adott interjúban Orbán Viktor úgy fogalmazott:

Stratégiai nyugalomra van szükség. Óvakodni kell minden átgondolatlan, esetleg népszerűnek hangzó, de következményeiben fel nem mért követeléstől és kezdeményezéstől.

Szerinte ilyen lépés, amit a magyar a baloldal kér, hogy Magyarország küldjön katonákat a háborús övezetbe.Ez nélkülözi a stratégiai türelem és a stratégiai nyugalom erényét. Erre nincsen semmi szükség. Azt sem kell sürgetni, hogy fegyvereket küldjünk, mert ezekkel a fegyverekkel akár magyarokra is lőnének, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek és onnan is vonultattak be katonákat.

A kormányfő azóta is következetesen kitart a fenti álláspontja mellett.

Egy március 19-i Facebook-videóban azt mondta:
„Itt van mindannyiunk fejében és szívében az a háború, ami Magyarország keleti határainál zajlik. Meg kell mondanom, ez a legrosszabbkor jött nekünk. Persze egy háború sosem jön jókor. Mindig az a legjobb háború, amit el lehet kerülni. De ez most komoly kihívás elé állít bennünket. (...) Meg fogjuk őrizni a békét. A béke épít, a háború rombol, és mi békét akarunk."

Háború vagy béke

A Fidesz elnöke az ország különböző pontjain tartott kampányrendezvényeken is hangsúlyosan beszélt a háborúról. Győrben például kifejtette: „a mi álláspontunk teljesen világos: ez egy ukrán-orosz háború. Ez nem a mi háborúnk. Ez két nép háborúja. Nyilván a szívünk a megtámadottal van. Azt senki sem kérheti tőlünk, hogy egy olyan háborúba, amihez nincsen közünk, küldjük el a katonáinkat, vagy engedjünk át Magyarország területén fegyvereket, amelyek azonnal katonai célponttá válnak. Mert az ellenfél azokat meg fogja semmisíteni Magyarország területén vagy utána Kárpátalja területén. Ezért nem küldhetünk fegyvereket és nem küldhetünk katonákat sem, mert mi is hadviselő féllé válunk és benne leszünk nyakig egy háborúban. Ez a magyar nemzeti oldal álláspontja. A baloldal álláspontja más.

Vagyis a helyzet úgy fest a választás szempontjából, hogyha a nemzeti oldal győz, akkor van esélyünk a békére. Ha a baloldal győz, akkor van esélyünk a háborúra. Hogy még egyértelműbben fogalmazzak, ha mi győzünk, ha a Fidesz, a KDNP, a nemzeti oldal győz, akkor kimaradunk a háborúból. Ha a baloldal győz, bele fogunk sodródni a háborúba.

Ezzel teljesen egyértelművé tette a vasárnapi országgyűlési választás tétjét: Magyarország, a magyar emberek alapvető biztonsága múlik azon, hogy melyik oldalnak szavaz bizalmat a többség.

Nagyszerű nemzet vagyunk

A miniszterelnök a közösségi oldalán közzé tett egyik bejegyzésében kitért arra is, hogy a politikában felnőtt, érett lelki alkatú embernek van csak helye, aki nem azonosul a konfliktus egyik vagy másik szereplőjével, hanem először is tisztázza, hogy kik vagyunk mi, és mi a viszonyunk ehhez a konfliktushoz. „Ez nem egy kalandregény, ez vérre megy. Itt emberek halnak meg, országokat lőnek szét, gazdaságok omlanak össze. Itt nem képzelhetjük bele magunkat valamelyik szereplő helyébe, hanem azt kell világosan megmondani, hogy ez itt Magyarország, mi vagyunk a magyarok, vannak világos érdekeink, van felelősségünk is, a bajbajutottakon mindig segíteni kell, és erőnkön felül segítünk is. Az egész európai segítségnyújtást, ha áttekintem, 

népességarányosan mi fogadjuk be a legtöbb menekültet, mi látjuk el a legtöbb embert, a magyar népesség több mint 5 százalékát láttuk már el

– fejtette ki Orbán Viktor. Gyurcsány Ferenc durván sértő megjegyzésére is reagálva hangsúlyozta: "Mi nem pocsék, hanem nagyszerű nemzet vagyunk, amely erkölcsileg helyesen jár el. De nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy szétlövetjük Magyarországot."

A magyar külügyminiszter is több alkalommal megerősítette, hogy hazánknak ki kell maradnia ebből a háborúból és minden erőnkkel a béke helyreállításáért kell dolgozni. Március 23-án az ENSZ Emberi jogi Tanácsának ülésén Szijjártó Péter elmondta: kötelességünknek tekintjük minden erőnkkel megakadályozni, hogy ez a háború Ukrajna határain átterjedjen. „Sajnos a héten veszélyes javaslatok kerültek a különböző nemzetközi szervezetek napirendjére: egyre többen javasolják az Ukrajna feletti légtérzár létrehozását, valamint a békefenntartónak nevezett szárazföldi csapatok küldését az országba. Beszéljünk világosan.

Egy légtérzár létrehozása légiháborút jelentene, mivel ezzel a nyugati szövetséges harci repülőgépek közvetlen konfliktusba kerülnének az orosz légierővel.

Béke híján pedig a szárazföldi csapatok beküldése is csak az összeütközés lehetőségét alakítaná ki, még akkor is, ha a katonák békefenntartó szándékkal érkeznének. Ezen javaslatok mindegyike tehát új dimenziót nyit a háború továbbterjedésének kockázata tekintetében, ez ellen pedig nekünk fel kell lépnünk" – fejtette ki a külügyminiszter.

Az európai kormányfők csúcstalálkozóját követő napon, március 24-én az ukrán elnök ismételt követeléseire reagálva Szijjártó Péter a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Megértjük, hogy Ukrajna elnökének Ukrajna és az ukrán emberek a legfontosabbak. Nekünk viszont Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ezért ezután sem engedjük át fegyverszállítmányokat hazánk területén. Ezek a szállítmányok ugyanis megsemmisítendő katonai célpontot jelentenének, és mi nem vagyunk hajlandók kockára tenni a magyar emberek életét, biztonságát."

Ugyanezen a napon a NATO csúcsértekezlet előtt a miniszter egy videójában azt mondta, „a NATO világossá tette, hogy nem részese ennek a konfliktusnak, és mint szövetség nem szállít fegyvereket, és az a pozíció itt a NATO-ban, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain."

Hozzáfűzte, hogy ez Magyarországnak is elemi érdeke, ezért a nap jelentősége a mi szempontunkból az, hogy ezek a most hivatalban és érvényben lévő NATO álláspontok és pozíciók maradjanak is érvényben. A katonai szövetség csúcsértekezlete után kiderült, hogy a magyar álláspont érvényesült, a NATO azóta is kitart a stratégiája mellett, és mint szövetség, nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem avatkozik be a háborúba.