Közzétette tervét az Európai Bizottság szerdán, melynek keretében 210 milliárd eurót költenének annak céljából, hogy 2027-re megszűnjön a kontinens függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatosan – írja a Reuters.
Az Ukrajnával szembeni orosz invázió arra késztette az EU-t, hogy újragondolja energiapolitikáját, miközben a kínálati sokkok is aggodalomra adhatnak okot. Oroszországból érkezik az unió gázfelhasználásának 40 százaléka és az importált olaj 27 százaléka és a közösség az utóbbival szemben embargót vezetne be, ám egyelőre képtelen a részletektől megállapodni.
Brüsszel terve három részből állna, ezek
a nem orosz eredetű gáz importjának növelése, a megújuló energiaforrások gyorsabb telepítése és az energiafelhasználás hatékonyságának növelése.
A javasolt intézkedések között vannak EU-s jogszabályok, nem kötelező érvényű lépések és javaslatok a tagállamok számára, melyek javarészt önállóan döntenek a nemzeti energiapolitikáról.
Ezek költsége összesen 210 milliárd euró további beruházást igényelnek 2027-ig és 300 milliárd eurót 2030-ig azon túl, melyek az unió 2030-as klímacéljaihoz szükségesek. Ugyanakkor végeredményben ezek csökkentik majd a közösség fosszilis tüzelőanyagok importjára fordítandó költségeit.
A befektetésekből 86 milliárd euró menne megújuló energiaforrásokra, 27 milliárd euró hidrogén infrastruktúrára, 29 milliárd euró az elektromos hálózatra és 56 milliárd euró energiatakarékosságra és hőpumpákra.
A Bizottság szerint a fosszilis infrastruktúrára is kellene költeni, mintegy 10 milliárd eurót különböző gáz és LNG projektekre, valamint 2 milliárd eurót az olyan közép- és kelet-európai országok olajellátásának biztosítására, melyek nem rendelkeznek alternatív forrásokkal.
Brüsszel azt szeretné, ha a tagállamok az unió 800 milliárd eurós koronavírus utáni újjáépítési alapból finanszíroznák a szükséges intézkedéseket, de további karbonkibocsátási engedélyeket is piacra dobnak a tartalékokból a következő években, ami további 20 milliárd euró bevételt hozhat.
A Bizottság mindemellett szeretné jogilag kötelezővé tenni azt is, hogy
az energiafelhasználás 45 százaléka érkezzen megújuló forrásokból 2030-ra, szemben a jelenlegi 40 százalékos javaslattal.
Mindez több mint duplájára növelné az ilyen típusú kapacitásokat, mintegy 1236 gigawattra, amit a szél- és napenergia projektek könnyebb engedélyezésével segítene. Az EU javaslata szerint egy idő után az új épületeket kötelező lenne napelemekkel ellátni.
Egy másik cél az energiafogyasztás 13 százalékos csökkentése 2030-ra, szemben a korábbi 9 százalékos tervvel. Az épületek energiahatékony felújításának felgyorsítása és az olyan önkéntes lépések, mint a vezetés csökkentése, vagy a termosztátok lejjebb tekerése akár 5 százalékkal mérsékelhetik az olaj és gázfogyasztást.
A jogilag kötelező célokhoz a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges.
A tervnek része az orosz gáz lecserélése rövidtávon, mivel a fogyasztás ugyan 30 százalékot csökkenhet 2030-ig, de jelenleg számos ország számára az kulcsfontosságú szerepet játszik a fűtés, az ipar és az áramtermelés szempontjából. Noha az energiahordozót vállalatok szerzik be, Brüsszel szeretne lehetőséget biztosítani az országok számára a közös beszerzésre. Szakértők szerint azonban ennek összehozása bonyolult lehet és rövidtávon nem jelentene segítséget.
Az uniós célok között szerepel 10 millió tonnányi megújuló energiával létrehozott hidrogén termelése 2030-ra és további 10 millió tonna importja, mely a földgázt pótolhatná az iparban.
Ursula von der Leyen: minél hamarabb csökkenteni kell az orosz energiától való függőségetUrsula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán kijelentette, hogy a lehető leggyorsabban csökkenteni kell Európa energiafüggőségét Oroszországtól. Az Európai Bizottság szerdán bemutatja a REPowerEU nevű, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energia elérését célzó közös európai fellépésre vonatkozó javaslatát – közölte az MTI. A javaslat szerint az orosz fosszilis tüzelőanyagokat háromféleképpen lehet majd helyettesíteni:
Kijelentette azt is, hogy az energiamegtakarítás a leggyorsabb és legolcsóbb módja a jelenlegi energiaválság kezelésének. Ezért az EU 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági célját 9 százalékról 13 százalékra emeli, valamint 40 százalékról 45 százalékra emeli az EU megújuló energiáira vonatkozó 2030-as célértéket. A bizottság javasolta, hogy 2025-re megvalósuljon a kereskedelmi és középületek, 2029-ig pedig az új lakóépületek napelemes tetőfedése. A brüsszeli testület kiutat javasol az energiahordozók közös beszerzésére is: az Európai Bizottság ennek megvalósításához közel 300 milliárd eurót mozgósít, amelyből mintegy 72 milliárd euró támogatás, 225 milliárd euró pedig hitel formájában lesz elérhető. Ez egyrészt akár 10 milliárd eurónyi finanszírozást foglal majd magába a gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításához szükséges, de még hiányzó összeköttetések kiépítésére, másrészt akár kétmilliárd eurót biztosít az olajinfrastruktúra létrehozására az orosz olajszállítás leállítása céljából. A finanszírozás többi részét a tiszta energiára való átállás felgyorsítására és mértékének növelésére kell fordítani. A Bizottság elnöke közölte, az ukrajnai háború megmutatta a biztonság szavatolásának fontosságát is, ezért az Európai Bizottság mindazon képességbeli hiányosságok pótlását sürgeti, amelyeket mind az Európai Unió, mind a NATO azonosított. Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban elmondta, hogy az EU egy új, rendkívüli, legfeljebb kilencmilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújt az Ukrajnának 2022-ben. Von der Leyen kiemelte, hogy az unió támogatja az ország háború utáni újjáépítését is. Megjegyezte, hogy az újjáépítés során a beruházásoknak kulcsfontosságú reformokkal, köztük a korrupcióellenes küzdelem felgyorsításával, valamint a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításával kell összekapcsolódniuk. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.