Orosz és kínai stratégiai bombázók miatt riasztották fél Ázsiát

Közös hadgyakorlatot tartott Oroszország és Kína kedden, amelynek során több, atombomba szállítására is alkalmas stratégiai bombázó vészesen megközelített Japán, illetve Dél-Korea légterét – írja az FT. A The Japan Times beszámolója szerint a Kelet-kínai-tenger irányából a Japán-tenger érintésével a Csendes-óceán felé elrepülő katonai gépek – két H-6-os kínai bombázó, valamint két TU-95-ös orosz bombázórepülő – miatt riadókészültséget rendeltek el japán és a dél-koreai légierőnél.

Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor arról tájékoztatott, a misszió során az orosz és a kínai repülőgépek szigorúan a nemzetközi jog előírásaival összhangban jártak el, és nem sértették meg idegen államok légterét. A minisztérium szerint a gyakorlatot a 2022-es katonai együttműködési terv keretében tartották meg, és nem irányult más országok ellen. Közölték azt is, hogy az orosz-kínai köteléket a mintegy 13 órás hadgyakorlat egyes szakaszain a dél-koreai légierő F-2-es és a japán légierő F-15-ös repülőgépei kísérték. A nukleáris fegyverek szállítására képes bombázócsoport vadászkíséretét az orosz légierő Szu-30SZM típusú repülőgépei biztosították.

Ez volt a két ország bombázóinak első közös repülése azt követően, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen.

Ezt megelőzően 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is rendeztek kínai-orosz közös hadgyakorlatot a Japán-tenger közelében, de a keddi volt az első olyan hadgyakorlat, amelynek idején az Egyesült Államok elnöke is a térségben tartózkodott. 

Az orosz-kínai közös hadgyakorlattal egy időben zajlott épp Tokióban négy csendes-óceáni ország – az Egyesült Államok, Ausztrália India és Japán – vezetőinek találkozója, a ázsiai NATO-nak is nevezett Quad. A tárgyaláson Joe Biden amerikai elnök mellett Kisida Fumio japán miniszterelnök, Anthony Albanese ausztrál kormányfő és Narendra Modi indiai miniszterelnök vett részt. A négy ország biztonsági együttműködése még 2004-re nyúlik vissza, a hétvégén kezdődött csúcstalálkozójukon pedig arról állapodtak meg, hogy 2027-ig több mint 50 milliárd dollárt értékben kívánnak beruházásokat létrehozni az indiai-csendes-óceáni térségben.

A csúcstalálkozó szünetében Joe Biden nagy port kavaró kijelentést tett, amikor azt mondta, hogy  Tajvan esetleges kínai "megszállása" esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni a szigetország védelmében. A kijelentés óriási meglepetés, hiszen az Egyesült Államok több mint egy évtizede "stratégiai sokértelműséggel" beszél Tajvanról, azaz a Kínával való együttműködés biztosítása érdekében nem foglalt egyértelműen állást a szigetország függetlensége mellett. Nem véletlen, hogy Kína kemény választ küldött az amerikai elnöknek.

Az oroszokkal közös hadgyakorlat célja lehetett többek között az is, hogy nyomatékot adjon a kínaiak figyelmeztetésének, hogy az Egyesült Államoknak nem lenne szabad beavatkozniuk a indiai-csendes-óceáni térség ügyeibe.