A depresszió lett a csendes pandémia

Kormányzati képviselők, betegszervezetek és számos egészségügyi szakértő is egyetértett abban, hogy a figyelem fókuszába kell helyezni a depresszióellátást a régióban. Tíz közép- és kelet-európai, valamint balti országban vizsgálták a depresszió társadalmi helyzetét, a kutatás eredményeit a Globsec Forum 2022 panelbeszélgetésén mutatták be. 

A depresszióval kapcsolatban a VG-nek korábban Rihmer Zoltán professzor, a Magyar Pszichiátriai Társaság alapító tagja azt mondta: a kezeletlen depresszió ötször magasabb kiadást jelent mint a depresszió kezelése. Hazai statisztikai adatok szerint a magyar felnőtt lakosság 7 százaléka minden évben és 4 százaléka minden hónapban súlyos, tehát kezelést igénylő depresszióban szenved. 

A mentális betegségek költség-haszon elemzésével világszinten is keveset foglalkoznak, holott a hozzájuk kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség, ez utóbbira egyébként 2019-ben Magyarországon az Egészségbiztosítási Alapból összesen 63,5 milliárd forint jutott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint minden ötödik tartós munkaképesség-csökkenést mentális zavarok okoznak, hazánkban a harmadik legtöbb betegállományban lévő beteg pszichés zavarok miatt nem tud dolgozni. 

A gazdasági veszteség pedig óriási, akár a GDP egy százalékát is elérheti.  

A most bemutatott tanulmány ajánlott intézkedéseket is tartalmaz a depresszióellátás javítására. 

A Depresszió Mutatószámrendszer tanulmány elkészítésében résztvevő betegszervezetek képviselői egy memorandumot nyújtottak át a régió politikai döntéshozóinak, amelyben a depresszió ellátással kapcsolatban a betegséggel élők aktív bevonását és az ellátás minőségének javítását kérték.

A csendes pandémia

A depresszió napjaink leggyakoribb mentális problémája. A kutatásból kiderül, hogy az Európai Unióban több mint 40 millióan, míg Magyarországon a felnőtt lakosság 7 százaléka él depresszióval. A magyar felnőtteknek 15 százaléka  legalább egyszer átélt már súlyos depressziós epizódot, és 2,6 százaléka havonta tapasztal súlyos depressziós tüneteket.

A Covid-19 pszichológiai hatásai ezen tovább rontottak, a szorongás és a depresszió globális előfordulási gyakorisága csak a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt.

Valószínűsíthető, hogy ez a szám most még magasabb. A depresszió témája tehát az elmúlt években aktuálisabbá vált, mint valaha, ezért orvosok és a tudósok világszerte "csendes pandémiának" nevezik.

Közép-, Kelet-Európában és a Baltikumban több mint 2,4 millió ember szenved depresszióban

 - derül ki a tanulmányól. 

Bár önmagában már ez a szám is magas, a depresszióról gyakran nem beszélnek az érintettek, mivel még mindig erősen jelen van a társadalomban a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés és az is kiderült, hogy a legtöbb depressziós esetet még mindig nem kezelik.

Világszerte a lakosság 3,8 százalékát érinti a depresszió, a felnőttek esetében ez a szám 5 százalékra rúg, és még nagyobb az arány a 60 év felettiek körében. Ahogyan a COVID-19 világjárvány ellen is sikeresen összefogtunk, úgy kell leküzdenünk ezt az egyre növekvő, az egész társadalmat érintő problémát is. Itt az ideje cselekedni

 - mondta Jozef Šuvada, a WHO bizottsági tagja.

Szükség van a mentális egészséggel kapcsolatos ellátás javítására. A legtöbb kelet-közép-európai és balti ország elmarad az uniós átlagtól az erre irányuló beruházások terén. Mind a szakmai kapacitásokat, mind a depresszió által leginkább veszélyeztetett emberek közösségi ellátását fejleszteni kell - foglalta össze a kutatás legfőbb konklúzióját Anna Michalkova, a Seesame Depresszió Scorecard projektjének regionális koordinátora.