Elszállították Kijevbe néhány ukrán fegyveres holttestét, akiket korábban Mariupol kikötőjének védelme alatt öltek meg – közölték a katonák családjai. Azt mondták, ez egy Oroszországgal kötött csereügylet része volt, amelyben mindkét fél összesen 160 elesett katona földi maradványait cserélte ki egymással. Moszkva nem kommentálta a hírt.
A BBC beszámolója szerint az elesett harcosok heteket töltöttek a város Azovsztal acélművében. Májusban a túlélők fogságba estek, a hírek szerint több mint 1000 Mariupolban elfogott ukrán katonát szállítottak Oroszországba.
A katonákat, akiket az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai erők által ellenőrzött helyeken tartottak fogva, vizsgálat céljából Oroszországba vitték – közölte egy orosz forrás az állami orosz hírügynökséggel. Ugyanez a forrás azt is mondta, hogy később is várhatók még fogolyszállítások.
Ukrán részről nem erősítették meg, de korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy
több mint 2500 azovsztali védőt – köztük határőröket, rendőröket és területi védelmet is – tart fogva Oroszország.
Kijev szerint Mariupol utolsó védői életük megóvására kaptak parancsot, miután sikeresen teljesítették fő céljukat, hogy az oroszokat feltartóztassák, és ne engedjék átcsoportosítani a csapataikat a kulcsfontosságú harcterekre. Moszkva szerint az ukrán védők megadásra kényszerültek.
Mariupolt májusban foglalta el Oroszország, miután hónapokig tartó ostrom és heves ágyúzás után gyakorlatilag kiirtották a várost. Ukrán tisztviselők becslése szerint több tízezer embert, köztük gyerekeket is megöltek.
Arra is figyelmeztettek, hogy kolera törhet ki a városban, ahol a feltételezések szerint sok holttest még mindig a romok alatt van, és a szennyvíz állítólag ellepte a fő vízellátási láncokat.
Hétfőn a Telegramon az ukrán harcosok családjai közölték, hogy az Azovsztal védőinek holttestei megérkeztek az ukrán fővárosba. Azt mondták, hogy ezek egyharmada az Azov ezredbe harcolt, és a beazonosításuk még folyamatban van, ami akár három hónapig is eltarthat.
Irina Kuksenkova orosz haditudósító pénteken arról számolt be, hogy a csere valóban az ukrán és az orosz erők érintkezési vonalán zajlott a dél-zaporizzsjai régióban. Zelenszkij elnök közölte, hogy az ukrán hírszerzés a túlélő harcosok szabadon bocsátását célzó terven dolgozik, de további részleteket nem közölt. Kijev mindet át akarja adni, de több vezető orosz törvényhozó azt követeli, hogy a katonák egy részét – konkrétan az Azov ezredből – állítsák bíróság elé.
Az ezredet 2014-ben hozták létre, egyes tagjai kezdetben szélsőjobboldali csoportokhoz kapcsolódtak, Kijev szerint az egység azóta megreformálódott, és mára kívül esik a politikán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy a február 24-én indított „különleges katonai művelete” Ukrajna nácimentesítésére és demilitarizálására irányult, igaz, idáig egyszer sem szolgáltatott bizonyítékot állításainak alátámasztására. Ukrajnában azonban sokan nemzeti hősöknek tekintik az Azov-katonákat, akik szerint Putyin elnök neonáci rezsimje ellen harcolnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.