Így csökkenthető a rákmegbetegedések száma az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint

A rákmegbetegedések 10 százalékát a környezetszennyezés okozza Európában – hívta fel a figyelmet kedden közzétett jelentésében a koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), hangsúlyozva, hogy az esetek legtöbbje megelőzhető lenne.

A jelentés szerint a daganatos betegségek több mint 10 százaléka olyan külső – környezeti – tényezőknek tulajdonítható, mint a szennyezett levegő, a passzív dohányzás, az ultraibolya-sugárzás, az azbeszt, egyes vegyipari termékek és más szennyezőanyagok. 

A megbetegedések száma jelentősen csökkenthető lenne már pusztán azáltal, hogy szigorúan betartatják a meglévő jogszabályokat

– véli az ügynökség, amelynek ez az első jelentése a rákbetegségek és a környezet összefüggéséről. 

Az uniós szervezet szakértője, Gerardo Sánchez a jelentést bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az összes környezeti és foglalkozási rákkeltő ártalom csökkenthető,

a sugárzás és a rákkeltő kemikáliák okozta megbetegedések számát pedig „csaknem elhanyagolható” szintre lehetne leszorítani megfelelő intézkedésekkel.

Az EEA adatai szerint a szennyezett levegő felelős a megbetegedések egy, és a halálesetek két százalékáért, ezen belül a tüdőrák-megbetegedések 9 százalékáért. Friss kutatások is összefüggést mutattak ki a légszennyezettségnek, ezen belül a szálló pornak való hosszútávú kitettség és a leukémiás megbetegedések között – mutat rá a jelentés. 

A rákbetegségek két százalékáért lehet felelős a radon, egy természetes radioaktív gáz, amelyet főleg a rosszul szellőztetett lakásokban élők lélegeznek be. A főleg a Napból származó, de mesterségesen is előállított ultraibolya-sugarak okozzák az összes rákbetegség közel 4 százalékát, különösen a melanómát, amely a bőrrák egy súlyos, az utóbbi évtizedekben gyorsan terjedő formája. 

A környezetvédelmi ügynökség a legveszélyesebb rákkeltő anyagok között sorol fel egyes, munkahelyeken használt és onnét kikerülő kemikáliákat, az ólmot, az arzént, a krómot, növényvédőszereket, a műanyaggyártásban használt biszfenol A adalékanyagot, a perfluor- és polifluortartalmú alkilanyagokat (PFAS), továbbá az azbesztet, amelyet ugyan 2005-ben betiltottak az Európai Unióban, de még ma is jelen van egyes épületekben. 

Az unióban évente 2,7 millió embernél diagnosztizálnak rákot,

közülük 1,3 millióan halnak bele a betegségbe. A világnépesség 10 százalékát adó térségre jut az új esetek 23 százaléka és a halálozások 20 százaléka.