Ismét választ Franciaország

Elkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A szavazás legfőbb tétje, hogy az április 24-én öt évre újraválasztott Emmanuel Macron államfő pártja meg tudja-e őrizni az abszolút többségét az alsóházban, ami elengedhetetlen lenne a tervezett reformok végrehajtásához.

Mivel Franciaországban az összes képviselőt egyéni körzetekben választják, nincs pártlistás szavazat, 

ugyanakkor arra is kicsi az esély, hogy pártok támogatása nélkül nyerjenek a jelöltek. Az 577 körzetben 6293-an mérettetik meg magukat. Átlagéletkoruk 49 év, 44 százalékuk nő.

A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek, de ez csak akkor elég, ha győztesre leadott szavazatok száma eléri az összes lehetséges szavazat egynegyedét. Mivel 

a részvételt alig 44 és 48 százalék közé jelzik előre a közvélemény-kutatások 

– az öt évvel ezelőtti 48,7 százalékhoz képest, ami már akkor is nagyon alacsonynak számított – a leadott szavazatok 50 százaléka nem biztos, hogy ezt mindenhol eléri. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.

A tengerentúli francia megyékben élő egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

A rövid kampány nem igazán hozta lázba a közvéleményt, mindenesetre 

az utolsó felmérések szerint Emmanuel Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója és a másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a Zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogás (NUPES) fej-fej mellett végezhet az élen 26-28 százalékos szavazataránnyal. 

A szuvernista jobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés 19, a konzervatív Köztársaságiak 11, az Eric Zemmour vezette Reconquete (Visszahódítás) pedig 6 százalékos támogatottságot érhet el.

A döntő azonban a választási rendszer sajátosságai miatt nem a szavazatok, hanem a mandátumok száma lehet, becslések alapján a második fordulót követően a kormánypárt végezhet majd az élen, de az abszolút többség megszerzése már kérdéses lehet. Biztosnak tűnik, hogy jövő vasárnaptól nem a konzervatívok, hanem a baloldal fogja adni a legnagyobb ellenzéki frakciót.

Az elnök támogatói 260-330 képviselőre számíthatnak az előrejelzések szerint, míg a baloldali összefogás (NUPES) 160-215 mandátumot szerezhet a jelenlegi 64 helyett, a Nemzeti Tömörülés pedig 20-50 képviselőre számíthat.

A korábbi időszakok társbérleteit – amikor az elnök és a miniszterelnök különböző pártból érkezik – megelőzendő Franciaországban 2002 óta az elnök és a nemzetgyűlés mandátuma is öt évre szól, s a képviselőket egy hónappal az államfő után választják meg. Jacques Chiracnak 2002-ben, Nicolas Sarkozynek 2007-ben, Francois Hollande-nak 2012-ben és Emmanuel Macronnak 2017-ben abszolút többséget biztosítottak a franciák a nemzetgyűlésben a kormányzáshoz. A parlamenti választás gyakorlatilag az elnökválasztás megerősítésévé vált.

Most azonban az egykori szocialista szenátorból és miniszterből a baloldal vezetőjévé vált 70 éves Jean-Luc Mélenchonnak és a mögötte álló szövetségnek van esélye változtatni ezen, és ha sikerrel jár, arra kényszerítheti Macront, hogy őt nevezze ki miniszterelnöknek.

Ha mi leszünk többségben, a miniszterelnök-jelölt neve Jean-Luc Mélenchon

– mondta kampányzáró beszédében pénteken a baloldal vezetője a dél-franciaországi Marseille-ben. A felmérések szerint azonban a baloldali győzelemnek nincs igazán esélye. A baloldal többek között a minimálbér jelentős emelésével és a nyugdíjkorhatár csökkentésével – ellentétben az azt növelni kívánó Macronnal – kampányol továbbá 250 milliárd eurót injektálna a gazdaságba (a 267 milliárd eurós bevétellel szemben), amelynek felét a rászorulóknak nyújtott juttatások, szubvenciók és a jövedelmek újraelosztása tenné ki.

Macron szerint egyértelmű többségre van szüksége a rendetlenséget jelentő radikális baloldali és szélsőjobboldali szélsőségekkel szemben. Az emelkedő árak ellenére 

a kormánypárt felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban Franciaországban a legalacsonyabb az infláció, mely májusban éves szinten 5,2 százalék volt. 

A kormány ígéretet tett arra, hogy a koronavírus-járvány alatt nyújtott támogatásokhoz hasonlóan a jövőben is ügyelni fog arra, hogy a franciák ne veszítsenek a vásárlóerejükből.

Az egy hónapja kinevezett új kormány tagjainak sorsa a választásokon múlik, miután az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is indul képviselőjelöltként. Veresége esetén jelentős kormányátalakítás várható.

A külföldön élő mintegy 1,4 millió francia választópolgár már a múlt hétvégén voksolhatott abban a 11 választókörzetben, ahonnan egy-egy képviselőt küldhetnek az 577 fős alsóházba. A külügyi tárca által közzétett eredmény szerint a 11 választókörzetből nyolcban Emmanuel Macron pártjának jelöltjei végeztek az élen. A baloldali összefogás jelöltjei két helyen győztek, de a többi helyen megszerezték a második helyet az államfő koalíciója mögött, kivéve az Olaszországot, Görögországot, Törökországot és Izraelt magában foglaló nyolcas számú választókörzetet, ahol az eddigi képviselő, a jobbközép Meyer Habib végzett az élen a kormánypárt jelöltje előtt.