Zelenszkij: Oroszország már Ukrajna ötödét megszállta

Oroszország Ukrajna területének most mintegy húsz százalékát tartja megszállva, 2603 települést kell az ukrán erőknek visszavenniük - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a luxemburgi parlament előtt videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében. Az államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több, mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több, mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést.

"A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, hogy kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve" - mutatott rá Zelenszkij. 

Kiemelte, hogy mintegy 300 ezer négyzetkilométert aknáztak alá, illetve tele van fel nem robbant lőszerekkel. "Csaknem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több, mint 5 millióan, elsősorban nők és gyerekek külföldre távoztak" - mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a harcok Harkivtól Mikolajevig terjedő hatalmas területen folynak. Zelenszkij kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, hogy az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte (Moszkva) készen áll folytatni az öldöklést. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. "Most ott felperzselt romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb, mint száz nap alatt" - emelte ki.

Oroszország minden harcképes katonai alakulata részt vesz ebben az agresszióban - mutatott rá Zelenszkij. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanakkor már több, mint 30 ezer katonát veszített. "Ez több, mint amennyit a Szovjetunió elveszített az afganisztáni háború tíz éve alatt. Több, mint amennyit Oroszország veszített két csecsenföldi háborúban" - jegyezte meg. Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának katonai támogatásra van szüksége nemcsak saját szabadsága, hanem egész Európa védelme érdekében is. Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Zelenszkij úgy vélekedett, hogy országa gyakorlatilag már tagja az uniónak, és reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcson megkapja a tagjelölti státust. 

Ukrajna de facto már az Európai Unió része. Már most is együttműködünk kétoldalú és uniós szinten egyaránt. Mi bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megvédjük egymást? - fogalmazott az ukrán elnök. Kijev közben reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter héten tett kijelentésére, amely szerint Oroszország kész átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat, "ha Ukrajna megtisztítja a kikötőket az aknáktól". Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportál szerint közölte: Ukrajna partnereivel együtt tárgyal nemzetközi misszió létrehozásának lehetőségéről az ukrán tengeri export akadályainak feloldására, és első lépésként azt követeli Oroszországtól, hogy vonja vissza haderejét Ukrajna tengeri térségéből, és adjon garanciákat a meg nem támadásra. Nyikolenko visszautasította Lavrov szavait, kiemelve, hogy Oroszország ostrom alá vette az ukrán tengeri kikötőket, az orosz hadsereg pedig a tengeri terület egy részét elaknásította, és folyamatosan próbálja áttörni Odessza és más tengerparti városok védelmét a Fekete-tenger felől. 

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője csütörtökön közölte, hogy szerda éjjel az orosz erők négy rakétát lőttek ki a tenger felől a régióra, aminek következtében öten sérültek meg a sztriji és a szambiri járásokban, továbbá vasúti átjárók és sínek rongálódtak meg. A Donyeck megyei Szlovjanszkban az orosz ágyúzások megrongáltak egy nagyfeszültségű vezetéket, emiatt a város áram nélkül maradt - közölte Vadim Ljah szlovjanszki polgármester a Facebookon.

Harkivot is támadják

Az orosz fegyveres erők nagypontosságú levegő-föld fegyverekkel megsemmisítették az ukrán Kraken és Azov ukrán "náci" alakulat vezetési pontjait Harkiv közelében - jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve. 

"Nagypontosságú levegő-föld rakéták az ukrán fegyveres erők 21 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulását találták el, köztük a Kraken és az Azov ukrán náci alakulat vezetési pontjait Harkiv közelében" - mondta. Korábbi orosz tájékoztatás szerint a Kraken, amelynek soraiban szabadon bocsátott bűnözők szolgálnak, az orosz hadifoglyok megkínzása és az oroszbarátnak nyilvánított civilekkel szembeni kegyetlenkedése által vált hírhedté. Az Azov a mariupoli Azovsztal acélműben kapitulált alakulatnak a náci jelképeket immár mellőző, újraszervezett változata. 

Konasenkov elmondta, hogy orosz vadászgépek lelőttek egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet Mikolajiv térségében, légvédelem pedig hét drónt  semmisített meg. A rakéta- és a tüzérségi csapatok szerinte 131  vezetési pontot, valamint, 146  lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős üteget, valamint 579 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást találtak el. Orosz drónok és harcászati gépek megsemmisítetek 15 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, két lőszer- és üzemanyagraktárt, három Grad rakétavetőt és egy Osza-AKM föld-levegő rakétarendszert. 

Jelentős veszteségek

Az orosz védelmi minisztérium összesítése értelmében az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 185 repülőgépet, 129 helikoptert, 1077 drónt, 326 égvédelmi rakétarendszert, 3363 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 457 rakétasorozatvetőt, 1744 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3329 speciális katonai járművet veszítettek. Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán oldalra érkezett külföldi zsoldosok közül a háború kezdete óta több százat nagyhatótávolságú precíziós irányított fegyverek már röviddel a megérkezésük után megsemmisítettek, amikor átképzésen és taktikai eligazításon vettek részt. Állítása szerint azonban a többségük harci övezetben vesztette életét a gyenge kiképzettségük és a valódi harci tapasztalat hiánya miatt. 

A vezérőrnagy szerint Ukrajnában a külföldi zsoldosok száma csaknem a felére, 6600-ról 3500-ra csökkent és május eleje óta szinte teljesen elapadt a beáramlásuk. A foglyul ejtettek arra panaszkodnak közülük, hogy az ukrán parancsnokok, saját veszteségeiket csökkentendő, elsősorban külföldieket áldoznak fel. A súlyos veszteségek miatt a zsoldosok el akarják hagyni Ukrajnát, ám ezt az ukrán hatóságok Konasenkov állítása szerint akadályozzák. 

Emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi humanitárius jog értelmében a zsoldosok nem számítanak harcoló félnek, így legjobb esetben büntetőjogi felelősségre vonásra számíthatnak. Arra figyelmeztetett, hogy ezt akkor sem kerülhetik el, ha védelmüket azzal próbálják meg garantálni, hogy felveszik őket az ukrán fegyveres erők listájára, vagy ukrán útlevelet adnak ki nekik. Az orosz nemzeti gárda észak-kaukázusi parancsnoksága csütörtökön közölte, hogy egyik szakaszparancsnoka, Adam Biszultanov őrmester a Donyec-medencében, egy brit-amerikai zsoldoscsapattal folytatott összecsapásban vesztette életét. A tájékoztatás szerint külföldi a fegyveresek között volt Ben Grant, egy brit parlamenti képviselő fia is. 

A donyecki "népköztársaság" egészségügyi minisztériuma arról adott ki tájékoztatást, hogy újratemettek 52 ukrán katonát, akinek holttestére egy tömegsírban találtak Mariupol parkövezetében. A halottak többségét azonosították. A donyecki polgári védelem arról tett bejelentést, hogy a kikötőváros iskoláiban és szociális intézményeiben helyreállt az áramszolgáltatás.