Az ENSZ segítségével vizsgálná ki a hadifogolytábor elleni rakétatámadást Moszkva

Oroszország hivatalosan is meghívta az ENSZ és a Vöröskereszt szakértőit, hogy vizsgálják ki az olenivkai börtönre mért rakétacsapás körülményeit, amelynek következtében több mint ötven ukrán hadifogoly vesztette életét – jelentette be az orosz védelmi minisztérium vasárnap.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese a közösségi médiában vasárnap azt írta, hogy Moszkva közölte António Guterres ENSZ-főtitkárral: az olenivkai incidens ügyében nemzetközi szakértők bevonásával indul vizsgálat.

A diplomata szerint Oroszország felszólította a világszervezetet, hogy haladéktalanul adjon objektív értékelést a történtekről.

Az olenivkai börtönt, ahol ukrán hadifoglyokat őriztek – elősorban a Mariupolt védő Azov ezred volt katonáit – pénteken rakétacsapás érte.

Az épület gyakorlatilag teljesen megsemmisült a tűzben, a helyszínen egy amerikai HIMARS rakétavető lövedékének darabjait találták meg. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított.

Az orosz védelmi minisztérium a támadást nyílt ukrán provokációnak minősítette, amelynek célja az ukrán katonák megfélemlítése és a megadásuk megakadályozása.

Gyenyisz Pusilin, a szakadár – és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által el nem ismert – Donyecki Népköztársaság vezetője azzal hozta összefüggésbe a támadást, hogy a foglyok elkezdtek az ukrán vezetésre terhelő vallomást tenni. Kijev Moszkvát tette felelőssé az incidensért.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy a donyecki régióban lévő Kodema település közelében nagy pontosságú levegő-föld fegyverekkel csapást mértek az ukrán fegyveres erőkre, aminek következtében mintegy ötven katona életét vesztette, valamint két Mszta–B ágyú és tíz más katonai eszköz is megsemmisült.

Harkivban ugyanilyen eszközök találták el az ukrán Kraken alakulat ideiglenes szálláshelyét, a csapás következtében az ukránok közül 350-en vesztették életüket vagy sebesültek meg, emellett 11 katonai eszköz is megsemmisült.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése alapján az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1649 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4195 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 773 rakéta-sorozatvetőt, 3220 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4619 speciális katonai járművet veszítettek.

Az ukrán tüzérség vasárnap ismét lakott településeket támadott a szakadár területeken. Donyeck polgármestere arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a városban ismét nagy mennyiségű Lepesztok aknát szórtak szét ukrán harci eszközökkel. A gyalogsági aknák használatát nemzetközi egyezmény tiltja.