Dagad a botrány: atomtitkokat kereshetett Trumpnál az FBI

Atomfegyverekről szóló minősített iratok is voltak az FBI által Donald Trump volt amerikai elnök floridai birtokán tartott hétfői házkutatás során keresett dokumentumok között – tudta meg a nyomozásra rálátó forrásoktól a The Washington Post.

Mindez magyarázatot szolgáltathat szakértők szerint a szokatlan akcióra, és aláhúzhatja a kormányzati szervek azon aggodalmát is, amely a nagy vihart kiváltó lépéshez vezetett Mar-a-Lagóban. A lap forrásai azonban további részleteket nem árultak el, így azt sem, hogy a kérdéses fegyverek az Egyesült Államok vagy más országok birtokában vannak-e.

Az ország igazságügyminisztere, Merrick Garland sem kívánta kommentálni a nyomozás alakulását, ám a tárca közleménye szerint ő adott zöld jelzést a nyomozóknak, hogy házkutatási engedélyt kérjenek a bíróságtól. 

A lépés ellen Trump ügyvédei kifogásokat nyújthatnak be, ezért az ügyben eljáró arra kérte a minisztérium alkalmazottait, hogy tárgyalják meg a kérdést, és helyi idő szerint péntek délután 3-ig értesítsék a bíróságot arról, van-e ellenvetése a védelemnek az engedély nyilvánosságával kapcsolatban.

A dokumentumot Trump maga is nyilvánosságra hozhatja, ám ez mindeddig nem történt meg. Azonban a volt elnök közösségi oldalán, a Truth Socialon közzétett bejegyzés tanúsága szerint Trumpnak nincs kifogása a házkutatási engedély és a lefoglalt dokumentumok listájának nyilvánossága ellen, noha szerinte azt a radikális baloldali demokraták és lehetséges későbbi politikai ellenfelei írták, akiknek érdekében állnak az ellene indított támadások.

A házkutatási engedély és a lefoglalt iratok listája nagy vonalakban bemutathatja, hogy az ügynökök mit kerestek a birtokon, ahogy azt is, hogy milyen bűncselekményekhez köthetők. A lefoglalt tárgyak listája szintén bepillantást nyújthat az ügybe, ám ha minősített iratokról van szó, nem valószínű, hogy sokat tudhatunk meg a részletekről.

Az atomfegyverekről szóló dokumentumok szakértők szerint rendkívül érzékenyek, és általában csak a kormányzati tisztviselők kis része férhet hozzájuk. Az amerikai fegyverekkel kapcsolatos részletek az ország ellenségeit segíthetik a védekezésben, míg más országok atomtitkainak nyilvánosságra kerülését az érintettek fenyegetésként értékelhetik.

David Laufman, aki az igazságügyminisztérium kémelhárítási részlegét vezette korábban, arról beszélt, hogy 

Mindenesetre a hétfői házkutatás alaposan felkavarta az állóvizet az amerikai közéletben, sőt egy férfi az FBI irodája ellen is támadást intézett Cincinnatiben. Trump és több republikánus politikus ennél visszafogottabb volt, de mindenesetre elítélték a házkutatást, mint politikailag motivált akciót.

A vizsgálat az Országos Levéltár és Irattár (NARA) kérésére indult még hónapokkal ezelőtt, amikor a szervezet a Fehér Házból Mar-a-Lagóba szállított iratok visszaszolgáltatását kérte. Korábban 15 dobozt a volt elnök vissza is szolgáltatott, ám a NARA ezt követően mégis arra kérte az igazságügyminisztériumot, hogy folytasson vizsgálatot a további hiányzó iratok kapcsán.

Egykori titkosszolgálati vezetők szerint a Trump-adminisztráció gyakran kezelt érzékeny információkat – például Iránnal kapcsolatban – hibásan, így ezeket gyakran olyan kormánytagok is láthatták, akiknek erre sem szükségük, sem engedélyük nem volt. Elcsípett elektromos üzenetek vagy telefonos beszélgetések is voltak köztük. A hasonló információk különösen azért minősülnek titkosnak, mert ismeretükből következtetni lehet az információgyűjtés módjára.

Az elveszett dokumentumokat eleinte nem ilyen drasztikus eszközökkel kívánták megszerezni a hatóságok, tavasszal például vádesküdtszéki idézést is küldtek Trumpnak. Ezt követően a nyomozók jártak Mar-a-Lagóban, ahol az elnök stábja bizonyos iratokat át is adott, ám a folyamat résztvevői közül többen azt gyanították, hogy Trump nem mindig mondott igazat a megbeszélések során. Ezt követően kértek házkutatási engedélyt a hatóságok, Merrick Garland legfőbb ügyész jóváhagyásával.