Rettegés és éhezés Afganisztánban: egy éve vették át a tálibok a hatalmat

A levegőbe lövöldözve ünnepelték a tálibok Afganisztánban hatalomra jutásuk egyéves évfordulóját, miközben az ország valójában súlyos gazdasági és humanitárius válságtól szenved – számol be róla a Reuters. A radikális csoport – amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el kormányként – tavaly augusztus 15-én vette be Kabult, és bár tagjai úgy vélik, az afgán nép számára az évforduló a győzelem és az öröm napja, az UNICEF közleményében azt írja:

Az UNICEF adatai szerint rendkívül súlyos a helyzet, a lakosság több mint fele – csaknem 24,4 millió ember – szorul sürgős humanitárius segítségre, köztük 12,9 millió gyerek, ráadásul folyamatosan nő a gyerekházasságok száma, mert a családok kénytelenek eladni a lányokat, hogy ételt vehessenek maguknak. Számítások szerint Afganisztánban egymilliónál is több gyerek kénytelen dolgozni, miközben a kormány képtelen megbirkózni az aszály és a koronavírus-járvány káros hatásaival. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a tálibok betiltották az országban az összes külföldi deviza, köztük az amerikai dollár használatát.

Egy az ABC Newsnak nyilatkozó afgán nő azt kérte, ne feledkezzenek meg róluk, mert az ő életük is egyre rosszabb a tálib uralom alatt. Ugyan a hatalomra jutásukkor azt ígérték, a nők az iszlám keretein belül tanulhatnak és dolgozhatnak, valójában számos korlátozást vezettek be.

Az Amnesty International számításai szerint az iskoláskorú lányok fele nem vehet részt az oktatásban, a tiltakozókat pedig azonnal letartóztatják, bántalmazzák. Bár a tálibok korábban azt ígérték, a lányok továbbra is tanulhatnak, márciusban bejelentették, több idő kell az elkülönített létesítmények felépítésére, ezért az ország jelentős részén a középiskolás lányoknak várniuk kell, ki tudja, meddig. Akik tanulhatnak, a férfiaktól elkülönülten vehetnek részt az oktatásban, külön bejáratot és tantermeket használva. A lakosság legfeljebb annak örülhetett, hogy a döntéshozók bejelentették, nem mehetnek többé felfegyverkezve a vidámparkokba a tálibok. Az amerikaiak távozása után ugyanis

Arról az esetről pedig videók is készültek, amikor mintegy 3000 liter alkoholt foglaltak le és öntöttek bele a kabuli csatornába.

A The Guardian azt írta, a tálibok részben belátták, hogy szükség van a nőkre, ők vezetik a kórházakat. A kabuli egészségügyi központokban megfeszített erővel dolgoznak, az orvosi és nővéri feladatok mellett még arra is figyelnek, ha valakinek lelki segélyre van szüksége, és az árvákról is gondoskodnak. Májusban az afganisztáni tálibok legfelsőbb vezetője azonnali hatállyal elrendelte a nők számára a teljes testet elfedő burka viselését nyilvános helyeken. Hibatulla Ahundzada molla arra hivatkozott a rendeletben, hogy a burka viselése megfelel a hagyományoknak, illetve tiszteletet parancsol a nők iránt.

Nem ez az egyetlen szigorú szabály: betiltották a TikTokot, arra hivatkozva, hogy

Emellett minden kormányzati alkalmazottat arra utasítottak, hogy ne borotválják le a szakállukat, mert értelmezésük szerint a szakállnyírás ütközik az iszlám joggal, és viseljenek helyi ruházatot, amely hosszú, bő felsőből és nadrágból, valamint kalapból vagy turbánból áll. Az utasítások betartatásáért felelős minisztérium képviselői a kormányzati intézmények bejáratainál járőröznek, hogy ellenőrizzék, az alkalmazottak komolyan veszik-e a szabályokat. Megtiltották, hogy a nők férfi kísérő nélkül szálljanak repülőre, és a közparkok látogatását is korlátozzák.

A World Vision jelentése szerint az afgán gyerekek fele súlyosan alultáplált, a családok napi egy dollárból próbálnak megélni, ezért is küldik a gyerekeket iskola helyett inkább dolgozni. 

Helyi aktivisták szerint húsz év fejlődését mosták el a tálibok, és ehhez valójában még egyetlen évre sem volt szükségük. Azt állítják, a kormány együttműködik a terrorista szervezetekkel, amire bizonyíték, hogy az amerikaiak Kabulban ölték meg az al-Kaida vezetőjét, az egyiptomi Ajmán az-Zavahirit, aki azután tért vissza a fővárosba, hogy a tálibok átvették az uralmat, és úgy érezte, nem kell rejtőzködnie többé. Az Iszlám Állam ugyan nem ellenőriz területeket Afganisztánban, de aktív sejtjei vannak, amelyek támadásokat hajtanak végre vallási kisebbségek ellen.

Afganisztán 5-5,5 milliárd dolláros bevételének körülbelül 75 százaléka külföldi segélyből származott korábban, ám a pénzcsapok többségét elzárták a tálib hatalomátvétel után. A The Economist úgy tudja, a kormány évente körülbelül 300-350 millió dollárral tudja csupán pótolni a kiesést: a főutak mentén tálib harcosok követelnek pénzt az élelmiszert és üzemanyagot szállító kamionosoktól és az arra haladó civilektől, valamint megadóztatták a kábítószer-kereskedelmet is. 

Számítások szerint évente 2,5 milliárd dollárnyi bevétellel számolnak a tálibok, akik az évforduló alkalmával ünnepnappá nyilvánították augusztus 15-ét, és úgy látják, felszabadították az országukat. Nagyjából félmilliárd dolláros deficittel kalkulál Afganisztán a 2022-es pénzügyi évre, ez derült ki a tálib rezsim első költségvetési tervezetéből. Az nem egyértelmű, hogy miből származnak a bevételek, és mire költik a pénzt. 

– mondta egy harcos a The New York Times beszámolója szerint.