Stoltenberg szerint nem engedhető meg az orosz győzelem

Oroszország Ukrajna elleni támadása a fennálló világrenddel szemben is támadás Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint, aki csütörtökön leszögezte: nem szabad megengedni, hogy Moszkva megnyerje ezt a háborút.

A NATO-főtitkár a norvégiai Utoya szigetén tartott beszédében hangsúlyozta: a szervezet érdeke az, hogy az ilyen jellegű agresszió ne lehessen sikeres.

A második világháború óta nem volt ilyen veszélyes a helyzet Európában

– fogalmazott Stoltenberg, aki arra is figyelmeztetett, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök bármelyik NATO-tagország ellen rendelne el támadást, a szervezet összes tagállama mozgósítana. Ennek ellenére kiemelte, hogy a NATO nem azért van, hogy háborúzzon, a szervezet feladata a háborúk megakadályozása és a béke megőrzése, s ezt teszi már több mint hetven éve.

A NATO-vezér szerint Putyin egy teljes országot, egy teljes, ártatlan népet rohant le azért, hogy érvényt szerezzen politikai céljainak, amelyek között a világrend megváltoztatása is szerepel, figyelmen kívül hagyva más országok szuverenitását. Stoltenberg úgy vélte, a kialakult konfliktusban 

a NATO-nak két feladata van: Ukrajna támogatása és a harcok eszkalációjának megakadályozása, azaz elkerülni a NATO és Oroszország közti háborút.

Az ukrán nép bátorságát méltatva emlékeztetett arra, hogy a szervezetnek morális kötelessége támogatni őket, hiszen háborús cselekményeket, civilek elleni támadásokat és a második világháború óta nem látott mértékű pusztítást látunk, amivel kapcsolatban nem maradhatunk közömbösek. A morális érvek mellett azonban Stoltenberg gyakorlati indokokat is felhozott az orosz agresszió megállítására: Oroszország győzelme esetén Putyin azt hinné, hogy az erőszak a megoldás a vitás kérdések rendezésére, és a következő a többi szomszédos ország lehet.

Ha békét akarsz, készülj a háborúra

– idézte a főtitkár a latin közmondást, s bejelentette, hogy a háború február 24-i kirobbanása óta mintegy 40 ezer katona működik a NATO parancsnoksága alatt, nagy részük a szervezet keleti határainál. Elmondta azt is, hogy a madridi NATO-csúcstalálkozón újabb, a védelmi kapacitás növelését célzó határozatokat fogadtak el.

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Putyin azt akarta elérni, hogy a NATO visszavonja csapatait Oroszország határairól, és felhagyjon a bővítéssel, ennek ellenkezőjét érte el. Hozzátette, hogy a szervezet nemsokára tagjai között üdvözli Svédországot és Finnországot is.

Hazája, Norvégia – melynek 2005 és 2013 között miniszterelnöke is volt – kapcsán pedig arra figyelmeztette Oslót, hogy Putyin szomszédos országokhoz intézett fenyegetései Norvégiát is érinthetik, és elsősorban az Oroszországból érkező kibertámadásokra hívta fel a figyelmet, valamint elismerően szólt a norvég kormány beruházásairól a hadiipar terén.

Az erős védelem az erős és stabil társadalmak alapja

– mondta a főtitkár, aki azonban nem biztos, hogy örülhet a háború alakulásának, legalábbis ha hihetünk az orosz hadijelentéseknek, melyek szerint mintegy félezer ukrán katona vesztette életét két, az orosz légierő által végrehajtott precíziós csapásban.

A csütörtöki hadijelentést ismertető Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint 

az ukrán 92. gépesített dandár Harkiv közelében mintegy 130 katonát és 13 páncélozott járművet, a 95. légideszant rohamdandár pedig Kosztantyinivkánál mintegy 400 embert és 20 egységnyi hadfelszerelést veszített. 

A tábornok szerint Szoledar, Artemivszk és Avdiivka környékén az ukrán 54. gépesített, valamint az 56. és az 58. gépesített lövészdandár alegységei elvesztették harcképességüket, és a súlyos veszteségek miatt feladták állásaikat.

Konasenkov kifejtette, hogy az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok két vezetési pontra, 194 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, két lőszerraktárra és egy üzemanyag-tárolóra mértek csapást. A donyecki régióban folytatott lövegelhárító művelet következtében a jelentés értelmében három ukrán Grad-, négy Gvozgyika-, három D-30-as szakasz semmisült meg. Az orosz légvédelem négy drónt és öt rakéta-sorozatvetőt lőtt le.

Ezzel a hivatalos orosz adatok szerint a háború kezdete óta az ukrán veszteségek 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1673 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4244 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 786 rakéta-sorozatvetőt, 3251 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4696 speciális katonai járművet foglalnak magukban.

A feltételezett veszteségek ellenére az ukrán tüzérség csütörtökön ismét tűz alá vette Donyeck belvárosát. Az állami Vesztyi FM rádió szerint legkevesebb két rakétatalálat érte a drámaszínházat, ahol Olga Kacsura, a donyecki „népi milícia” ezredesének búcsúztatására készültek. A támadás következtében öten életüket vesztették. 

Kacsura, aki közismert volt a szakadár köztársaságban, 2014 óta harcolt a Donyec-medencei konfliktusban, és egy rakétavetős alegység parancsnoka volt. Arról, hogy életét vesztette Horlivkánál, szerdán hangzott el bejelentés. A parancsnoknőnek Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön posztumusz az Oroszország Hőse kitüntetést adományozta.

A donyecki hatóságok tájékoztatása szerint az elmúlt nap folyamán két civil vesztette életét, tizenöten pedig megsebesültek, közülük négyen Lepesztok típusú, kazettás rakéták által szétszórt taposóaknától.