Hatalmasra nőtt III. Károly vagyona: pénzgyárként működik a hercegsége, és királyként még gazdagabb lehet

Noha az Egyesült Királyság bizonyos szempontból egyike az első modern demokráciáknak, a monarchia fenntartása miatt a feudalizmus a mai napig tovább él a Brit-szigeteken, így a királyi család pénzügyei sem mondhatók szokványosnak. Mielőtt III. Károly néven trónra lépett volna, Cornwall hercegeként jókora – sőt, az uralkodónak járó Lancashire hercegségnél is nagyobb – vagyon felett rendelkezhetett, ráadásul mindezt adómentesen tehette meg, igaz, csak bizonyos megszorításokkal. Mivel a birtok felett mindig az uralkodó elsőszülött fia (ha nincs fiúgyermek, a birtok visszaszáll a koronára) rendelkezik, ez a portfólió most Vilmos herceg gyámsága alá kerül.

A nagyjából Budapest területével megegyező birtok igazgatására Károly professzionális menedzserek csapatát alkalmazta, és értékét és nyereségét mintegy 50 százalékkal növelte az elmúlt évtized alatt. A vagyon elemei között megtalálható a The Oval nevet viselő, kensingtoni, 27 500 főt befogadni képes krikettpálya, farmok Dél-Angliában, tengerparti nyaralók, irodák és még egy szupermarketeket kiszolgáló raktár is. Cornwall értékét így mintegy 1,4 milliárd dollárra becsülik, szemben az uralkodóhoz tartozó – ám a pénzügyminiszter hatásköre alá eső – Lancasteri hercegséggel, amelynek értékét „csak” 949 millió dollárra teszik – írja a The New York Times.

Hasonlóan Cornwallhoz, Lancaster esetében sem lehet a birtok elemeit piacra dobni, a bevételek így ebben az esetben is a bérleti díjakból származnak. Ez 

Természetesen mind a két hercegség jövedelme adómentes, jóllehet 1993-ban II. Erzsébet önkéntesen vállalta, hogy adót fizet jövedelme után.

Ezek a vagyonelemek, bár a királyi családon belül betöltött pozícióhoz kötődnek, mégiscsak magánjövedelemnek számítanak, és értékük el is törpül az uralkodóhoz tartozó Crown Estate (koronabirtok) vagyonához képest. A többek között a Regent Street, az Ascotban található lóversenypálya, számos mezőgazdasági terület, erdő, bánya vagy épp tengerparti és tengeri terület felett rendelkező birtokot azonban nem a királyi család igazgatja, sőt az onnan származó bevételeknek is csak egy része kerül hozzájuk. 

míg a maradék az államkincstárt gyarapítja. A birtok tavaly 269,3 millió fontnyi nyereséget termelt, azaz nagyjából 67 millió font került a királyi család kasszájába.

Ezen feudális viszonyokra visszavezethető vagyonelemek mellett azonban a királyi család tagjai magánvagyon felett is rendelkeznek, ám erről már keveset tudni. A The Sunday Times gazdaglistája mindenesetre II. Erzsébet magánvagyonát 370 millió fontra becsülte, melyet gyermekei – szemben a pórnéppel, mely az országban 40 százalék körüli örökösödési adót fizet – adómentesen örökölnek meg.

A király pénzügyi tevékenysége azonban több esetben is kisebb botrányokat generált, így kénytelen volt például megígérni, hogy a jövőben nem vesz át készpénzzel teli aktatáskákat az alapítványa számára. Egy másik vitatott eset egy szaúdi üzletember számára biztosított állampolgársághoz és lovagi címhez kötődik, melyben Károly tagadja szerepét, viszont egy fontos embere lemondott az ügy kapcsán. A vizsgálat azonban jelenleg is tart.

2017-ben pedig a Paradise-iratokból az derült ki, hogy a cornwalli birtok több offshore cégbe is fontmilliókat lapátolt, köztük egy Bermudán bejegyzett cégbe, melyet Károly egyik legjobb barátja irányított.