Putyin holnap aláírja a megszállt ukrán területek annektálásáról szóló dokumentumot
Vlagyimir Putyin aláírja a négy megszállt ukrán régió befogadásáról szóló szerződést a Kremlben pénteken – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az orosz elnök ezzel együtt beszédet is tart. A hivatalos annektálás tovább mélyíti a konfliktust Oroszország és Ukrajna, illetve a nyugati országok között – erről a Bloomberg írt.
Peszkov azt is közölte, hogy az aláírást követően
a törvény ratifikálása várhatóan a jövő héten fejeződik be.
Az ukrán terület bekebelezését egy Vörös téren rendezett koncerttel is megünneplik. A szóvivő azt nem mondta el, hogy az eseményen az elnök is részt vesz-e.
Kijev és nyugati szövetségeseire ezzel egyre nagyobb nyomás nehezedik az ukrajnai konfliktus folytatásában. Korábban Vlagyimir Putyin azzal fenyegetőzött, hogy minden rendelkezésre álló eszközt bevet az orosz föld védelme érdekében. Ezzel egyértelműen az atomfegyverekre utalt. Ha Oroszország hivatalosan is bekebelezi Herszont, Zaporizzsját, Donyecket és Luhanszkot, az azt jelenti, hogy egy katonai akciót ezeken a területeken Moszkva közvetlen támadásként értékel majd.
A krízist az is fokozza, hogy az Északi Áramlat vezetékek már négy helyen is szivárognak.
Európa szándékos szabotázsról beszél, bár egyelőre nem vádoltak meg senkit a támadással.
Oroszország értelemszerűen tagadja, hogy köze lenne a gázvezetékek megrongálódásához.
Ukrajna és a világ nagy része már közölte, hogy nem fogadja el érvényesnek az ukrajnai területek annektálását. A nyugati szövetségesek biztosították Kijevet, hogy további fegyverszállításokkal segítenióek a háborúban, hogy az ukrán nép visszafoglalhassa, amit elvettek tőle. Szeptemberben az ukrán ellentámadás nagy sikereket ért el, és néhány hét alatt az oroszok által megszállt területek nagy részét visszafoglalták. Az eredményes ukrán hadjáratra válaszul Vlagyimir Putyin részleges katonai mozgósítást rendelt el Oroszországban. Ilyen lépésre a második világháború óta nem volt példa. A mozgósítással a hivatalos közlések szerint 300 ezer tartalékos katonát soroznak be.
Mindez sokkolta az orosz lakosságot, hiszen
a hivatalos ígéretekkel szemben katonai tapasztalattal nélküli férfiakat is harcba szólítottak.
Ezzel a háború valósággá vált az átlagoroszok számára is. Emiatt sorozatos tüntetések kezdődtek az ország több városában, és százezrek indultak útnak, hogy elmeneküljenek a behívók megérkezése előtt.
A független Levada Center közvélemény-kutató cég felmérése szerint a részleges mozgósítás visszavetette Vlagyimir Putyin népszerűségét az országban.
Az orosz elnök támogatottsága az augusztusi 83 százalékról 77-re esett szeptemberben.
A megkérdezettek 21 százaléka azt is közölte, hogy nem helyesli az elnök döntéseit. Utoljára az idén februárban volt ilyen alacsony Putyin támogatottsága.
Az orosz elnök kommunikációja sokat változott a háború kitörése óta. Kezdetben arról beszélt, hogy nem célja ukrán területek elfoglalása, márciusban pedig azt közölte, hogy nem lesz mozgósítás Oroszországban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.