BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bebizonyosodott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat gázvezetékeknél

A svéd ügyészség pénteki közlése szerint egyértelműen szabotázs történt az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezetéknél szeptember végén. Az Oroszországot és Németországot összekötő, Balti-tenger alatti vezetékrendszer kráterek közötti csőszakasza megsemmisült, darabjai legalább 250 méteres sugárban szórodtak szét.

Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezetéknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – közölte a svéd ügyészség pénteken.

„Az elvégzett elemzés robbanóanyag nyomait mutatta ki számos vizsgált objektumon” – írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist. Hozzátette: az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat 1. és Északi Áramlat 2. gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe. Már akkor felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt. 

Pipes,For,Laying,A,Gas,Pipeline,On,The,Seabed.,Construction,
Fotó: Shutterstock

Vlagyimir Putyin orosz elnök elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták.

A svéd és dán hatóságok nyomozást indítottak az ügyben. Dánia a múlt hónapban tájékoztatott, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a vezetékeket erőteljes robbanás rongálta meg. Az Északi Áramlat 1.-et üzemeltető és a Gazprom orosz állami energiavállalat többségi tulajdonában álló Nord Stream AG is hasonló következtetésre jutott, miután kárhelyszíni vizsgálatot végzett. Ebből kiderült, hogy két technogén – nem természetes módon létrejött – kráter található az Északi Áramlat 1. mentén a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre. A kráterek mélysége három és öt méter közötti.  A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, darabjai legalább 250 méteres sugárban terítették be a környéket.

A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat 1. azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2. pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.