késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Először kerül napirendre a jóvátétel a klímacsúcson
A klímaváltozás elleni küzdelem alakulását jól szemlélteti, hogy míg korábban az erről szóló csúcstalálkozók a folyamat megállítását helyezték középpontba, most az egyiptomi Sarm es-Sejk-i találkozón már az elszenvedett veszteségek és károk kérdése is napirendre kerül.
A kérdést a fejlődő országok már a COP-találkozók kilencvenes évekbeli kezdete óta megvitatnák, ám az iparosodott országok részéről mindeddig kevés hajlandóság mutatkozott erre.
Az elmúlt időszak újabb és újabb katasztrófái – mint például a közelmúltban Pakisztánt sújtó árvíz – hatására a kérdés egyre inkább a középpontba kerül. A gazdag országok, amelyek fejlődésüket a fosszilis tüzelőanyagok intenzív használatának is köszönhetik, attól tartanak, hogy
a kérdés megnyitásával dollármilliárdokra rúgó követelésekkel szembesülhetnek, ezért mindeddig megakadályozták a veszteségek napirendre tűzését.
A COP27-nek helyet adó Egyiptom külügyminisztere, Szameh Sukri elmondása szerint a mostani áttörést is azzal sikerült elérni, hogy az együttműködésre helyezik a hangsúlyt a kérdés kapcsán, nem pedig a felelősségre és a kártérítésre. Azonban a veszteségek és károk napirendre tűzése így is jelzi a szolidaritást és az empátiát az áldozatok szenvedésével. A delegáltak célja, hogy 2024-re szülessen végső döntés a kérdésben.
Az idei klímacsúcsnak a hőmérsékleti rekordok, a régóta nem látott aszályok és árvizek kifejezetten nagy súlyt adnak. A Meteorológia Világszervezet vasárnap közzétett jelentése szerint a bolygó hőmérséklete idén 1,15 fokkal lehet magasabb az iparosodás előtti átlagnál, ami klímakáoszt okozott szerte a világban. A jelentés szerint nem sikerül a hőmérséklet emelkedésének mértékét a kitűzött másfél fok alatt tartani az évszázad végére – írja a Bloomberg.
A veszteségek és károk kérdése azért is kap különösen nagy hangsúlyt, mert bár a fejlődő országok és az apró szigetek nem járultak hozzá jelentős mértékben a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásához, azok káros hatásait a gazdag országoknál sokkal nagyobb mértékben kénytelenek elszenvedni.
Nem csoda, hogy a vasárnap kezdődő csúcstalálkozó előtt 48 órás tárgyalás kellett a napirend kialakításához.
Noha annak vasárnapi elfogadása diplomáciai siker, a fejlődő országok nem feltétlenül aludhatnak nyugodtan, hiszen a 2009-es tervet, amelynek értelmében a gazdag országok évi 100 milliárd dollárral segítenék a kevésbé szerencsés országokat, sosem valósították meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.