A természet megmutatta az idén, hogy mi vár ránk a jövőben

A természeti csapások, a hurrikánok, erdőtüzek, esőzések és hóviharok ugyan megszokott jelenségek, a klímaváltozás miatt azonban szélsőségesebbé vált az időjárás 2022-ben, állítják a tudósok, akik abban is egyetértenek, hogy ezek az extrém események szélsőséges időjárási események gyakoribbá válnak a föld legtöbb pontján. Az azonban már kevésbé ismert, hogy „ezek az események milyen módon lépnek kölcsönhatásba egymással, és milyen tovagyűrűző hatásokat okoznak”, hangsúlyozta a Sky Newsnak nyilatkozva Tom Oliver, a Readingi Egyetem ökológiai és evolúcióbiológiai professzora.
A szélsőséges időjárás szerepet játszik az élelmiszerhiány kialakulásában, a geopolitikai konfliktusokban, és arra kényszeríti az embereket, hogy tömegese elhagyják a lakhelyüket, sorolta a hatásokat. „Ezeket az összetett, egymást követő és egymástól függő kockázatokat lehetetlen pontosan megjósolni, de általánosságban elmondható, hogy az éghajlatváltozás felgyorsulása miatt egy változékonyabb és instabilabb lesz a világunk”, tette hozzá.
A szélsőséges időjárás több rekordot is megdöntött 2022-ben, íme néhány példa.

Az elmúlt ötszáz év legnagyobb szárazsága Európában

2018 után 2022-ben újabb súlyos szárazság sújtotta Európát. Leapadtak a fontos kereskedelmi útvonalnak számító folyók, veszélybe sodorva a hajózást és a halakat, kiégtek a haszonnövények, jelentősen csökkentek a terméseredmények. A szárazság mélyítette az ukrajnai háború nyomán kialakult energiaválságot, mivel elpárolgott a víz a vízierőművek tározóiból, és nem lehetett hűteni a nukleáris reaktorokat. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a kontinens legnagyobb részét egyszerre sújtotta a csapadékhiány és hőhullám.

A Rajna – amely évszázadok óta a német, a holland és a svájci gazdaság alappillére – augusztus közepére szinte hajózhatatlanná vált, az uszályok csak könnyített teherrel tudtak közlekedni, és a Dunán szintén csökkenő vízszinttel küzdöttek. 

Erdőtüzek Európában

A szárazság és a szokásosnál tartósabb és nagyobb hőség miatt erdőtüzek pusztítottak a kontinensen. Nagyobb terület égett le, mint bármikor korábban 2017-et kivéve, amikor az Ofélia ciklon hatására égtek az erdők Portugáliában szezonon kívül, októberben. Augusztus közepéig több mint 700 ezer hektár erdő és termőterület égett le.
A tüzek miatt rekord mennyiségben kerültek a levegőbe az emberre ártalmas szennyező anyagok, többet mértek belőlük június és augusztus között az Európai Unió és az Egyesült Királyság légkörében, mint 2007 nyara óta bármikor. „A 2022-es tűzszezon nagyon intenzív volt a leégett területek méretét, de különösen a tüzek számát és a tűzveszélyességi szintet tekintve" – hangsúlyozta a brit hírtelevíziónak Jesús San-Miguel-Ayanz, az Európai Bizottság katasztrófa-kockázatkezelési egységének munkatársa.

Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, hogy 170 millió euróval javasolja támogatni az uniós költségvetésből az EU flottáját az erdőtüzek elleni fokozottabb védelem érdekében. (Egy euró 400,76 forint.)

Éhínséget okozó aszály Kelet-Afrikában

Szomáliában és Etiópiában az elmúlt negyven év legsúlyosabb aszályát okozta az éghajlatváltozás, ami éhezéshez vezetett, 36 millió ember megélhetését fenyegeti a természeti csapás. Csak Szomáliában már egymillió ember vált földönfutóvá, és a fekete kontinens élelmezési helyzetét tovább rontotta az ukrajnai háború. Afrika 54 országa ugyanis a búza csaknem felét Ukrajnából és Oroszországból importálja.

A szárazság katasztrofális éhezéshez vezetett Madagaszkáron is, ahol a világon az első olyan éhínség alakulhat ki, amelyet egyértelműen a klímaváltozás. A Világélelmezési Program augusztusban reményét fejezte ki, hogy a készülő madagaszkári tragédia ébresztőként szolgál majd a világ számára.

Hőhullám Indiában és Pakisztánban

Miközben Pakisztánban és Indiában tavaszi hőhullám tombolt, a tudósok arra figyelmeztettek, hogy százszor valószínűbbé vált a rekord magas hőmérséklet az éghajlati válság miatt. „Mutatja, hogy mi vár ránk” – fogalmazott május végén Arpita Mondal, a mumbai Indian Institute of Technology klímakutatója.
Indiában ez volt a legforróbb március azóta, hogy több mint 120 évvel ezelőtt megkezdődött az adatszolgáltatás, a Gudzsarát állambeli Ahmadábádban áprilisban a talaj felületi hőmérséklete elérte a 65 C-fokot. Az elviselhetetlen hőség miatt nagy kereslet áramkimaradásokhoz vezetett, egy haszonnövényeknek a fele elpusztult. A hőmérő higanyszála a pakisztáni Navabsahban 50,2 Celsius-fokot, ami a legmagasabb hőmérséklet, amelyet megbízható módon mértek bárhol a Földön áprilisban a Sky News összeállítása szerint.

Ian hurrikán

A Ian négyes kategóriájú hurrikánként szeptember végén ért partot Florida nyugati részén extrém széllökésekkel, trópusi esővel és árhullámokkal. Ez volt egyelőre a 2022-es év legköltségesebb természeti katasztrófája, mert még nem tudni, hogy pontosan milyen anyag károkat okozott az „évszázad vihara” az Egyesült Államokban december végén. 

A Ian által okozott biztosított kár becslések szerint elérte az 50 milliárd dollárt. A Swiss Re Institute előrejelzése szerint a biztosítóknak ennél többe csak a 2005-ös Katrina került. További súlyos csapást jelentett a floridaiak számára, hogy a hurrikán következtében terjedni kezdett egy ritka húsevő baktérium, és a hurrikán rombolása berobbantotta az autólopás-bizniszt is.

Áradás Pakisztánban

Június közepétől augusztus végéig Pakisztán hatalmas területein zuhogott rekordot döntő mennyiségű monszuneső, amely hirtelen áradásokat és földcsuszamlásokat okozott, kiáradtak a folyók és a gleccsertavak. Az áradások több mint 32 millió embert kényszerítettek az otthonuk elhagyására, elpusztítottak 17 millió lakóépületet, és több mint 1700 emberáldozatot követeltek.
A dél-ázsiai országban a szokásosnál több mint háromszor nagyobb mennyiségű eső esett augusztusban, így ez lett a legcsapadékosabb augusztus 1961 óta, Szind és Beludzsisztán tartományokban pedig minden idők legesősebbje, ott ugyanis a havi átlagnál hétszer és nyolcszor több esett. A sorozatos természeti katasztrófák miatt az ázsiai országban több millió ember került kiszolgáltatott helyzetbe.

Több milliárd dollárnyi károk keletkeztek a közepesen gazdag országban, amely ráadásul szinte semmilyen mértékben nem járul hozzá a klímaváltozáshoz. A pakisztáni tragédia ezért felszította a globális vitát arról, hogy ki finanszírozza a klímakatasztrófák költségeit. A novemberben rendezett egyiptomi klímacsúcson végül megszületett a megállapodás, hogy a világ leggazdagabb és legnagyobb iparával büszkélkedő országoknak anyagi segítséget, pontosabban jóvátételt kell nyújtaniuk a szegény, ám a klímaváltozást bőrükön érző államoknak. Erre egy ENSZ-alapból kerül majd sor. 

Az évszázad téli vihara Észak-Amerikában

Sarkvidéki hideg, hóviharok, áramszünetek és tömeges repülőjárat-törlések tették tönkre az amerikaiak több mint felének a karácsonyát, az ünnep előtt az Egyesült Államok 330 millió lakosából több mint kétszáz milliót érintettek a szokatlanul zord időjárás miatti figyelmeztetések. Volt olyan időszak, amikor kétmillió otthon és vállalkozás maradt áram nélkül.

A vihar az ország egész területét érintette a kanadaitól a mexikói határig, de a legsúlyosabb helyzet New York állam nyugati részén alakult ki, Buffalóban majdnem 130 centi hó esett. A rendkívüli havazást az úgynevezett tóhatás okozza, amelynek lényege, hogy a közeli Nagy-tavak feletti páratömeg a szárazföld fölé sodródik, ahol a fagypont alatti hőmérsékleten hó formájában csapódik ki. A legsúlyosabban érintett Buffalo városa közvetlenül az Erie-tó partján fekszik, közel az Ontario-tóhoz.