BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Moszkva Szerbia pártját fogja a koszovói konfliktusban

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatát kell szem előtt tartani a Szerbia és Koszovó közötti konfliktusban Oroszország szerint. Moszkva teljesen egészében Belgrád mellé áll az ügyben, és elítéli a nyugati országokat, főleg az Egyesült Államokat, amiért szándékosan szítják a feszültséget a térségben.

Oroszország továbbra is segíteni fogja Szerbiát abban, hogy megvédje legitim nemzeti érdekeit Koszovóban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 1244. számú határozata alapján, amely továbbra is maradéktalanul hatályos – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő hétfőn a tárca honlapján.

Vladimir Putin and Aleksandar Vucic meeting
Fotó: Kreml / Handout /AFP

Az ENSZ-dokumentum értelmében Belgrád akár ezer rendőrt és katonát is Koszovóba vezényelhet, hogy biztosítsa a rendet és az ott élő szerbek védelmét. Az orosz külügyi szóvivő, aki Moszkva aggodalmának adott hangot a kiélezett helyzet miatt, hangsúlyozta: a feszültség fokozódásának határozottan véget kell vetni, a koszovói albánokat pedig vissza kell terelni a brüsszeli megállapodások keretébe, mindenekelőtt azáltal, hogy teljesítik a szerb önkormányzatok közösségének létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalásukat. 

Úgy fogalmazott, hogy ezt már majdnem egy évtizede „szemérmetlenül elszabotálják”.

Ismét puskaporos hordóvá vált Koszovó – nem merik megtartani az önkormányzati választást

A választásra azért lenne szükség, mert a szerb nemzetiségű rendőrök mellett bírák, ügyészek és hivatalnokok is felfüggesztették a munkát.

Az 1244-es BT-határozat a szóvivő szerint valós esélyt kínál a koszovói probléma kiegyensúlyozott, méltányos és a nemzetközi joggal összhangban álló megoldásának kidolgozására. Közölte: Moszkva szolidaritást vállal a szerb vezetéssel, amely „joggal mutat rá a további tárgyalások értelmetlenségére”, miután a koszovói albánok, valamint az őket támogató vezető nyugati államok, élükön az amerikaiakkal, „cinikusan figyelmen kívül hagyják” a vonatkozó BT-határozatot, a brüsszeli és washingtoni megállapodásokat és egyéb egyezségeket.  

Zaharova a rendezés jogi alapjainak leértékelésére tett kísérletnek és károsnak minősítette, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte az 1244-es BT-határozatot. Méltatta a Belgrád által támogatott koszovói szerbek türelmét, amelynek köszönhetően szerinte eddig sikerült elkerülni a nagyobb incidenseket és a nyílt konfrontációt. A helyzet romlásáért az Albin Kurti miniszterelnök irányította koszovói vezetést és nyugati pártfogóit, elsősorban Washingtont tette felelőssé.

Azt állította, hogy a pristinai hatóságok célja a feszültség fokozásával a tartomány északi, nem albán kerületeinek teljes ellenőrzés alá vonása. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd felélesztésében az uniós közvetítés „újabb fülsiketítő kudarcot vallott”, mert Brüsszel szerinte részrehajló a koszovói albánok rovására.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy 

Aleksandar Vucic szerb elnök nem fordult segítségért orosz hivatali partneréhez, Vlagyimir Putyinhoz a koszovói feszültség csökkentése érdekében. 

Ugyanakkor barátinak nevezte a két ország kapcsolatát, valamint hangoztatta annak fontosságát, hogy alábbhagyjon a konfrontáció, diplomáciai úton rendezzék a konfliktust, és a szerbek összes jogát maradéktalanul tiszteletben tartsák.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.